Török Sándor alpolgármester ünnepi beszédében felidézte, hogy amikor Százhalombatta főterén, a Szent István téren elhaladunk az államalapító királyt ábrázoló szobor előtt, sokszor talán bele sem gondolunk, hogy neki köszönhetünk mindent, azt, hogy ma itt lehetünk és békében élhetünk. István apja halála után fejedelem lett, majd 1000-ben királlyá koronázták, és létrehozta a magyar államot, amelynek születésnapját ünnepeljük augusztus 20-án. István hihetetlen feladatot vállalt magára, amikor a félnomád törzsek szövetségéből megszervezte az egységes államot, illetve ezzel párhuzamosan a keresztény egyházat. Külhoni szerzetesek és papok segítségével püspökségeket, majd érsekségeket alapított, és egyre jobban elterjesztette a kereszténységet. Az állam strukturális felépítését a megyékre alapozta, amely rendszer gyakorlatilag kisebb változásokkal a mai napig fennáll. A megyék élére megbízható vezetőket állított, az állam működéséhez törvényeket alkotott, amelynek elemei részben a mostani jogrendszerünkben is fellelhetőek. Belpolitikai törekvése az egységes és erős állam létrehozását szolgálta.

Külpolitikája középpontjában a béketeremetés állt, amit nagyon megnehezítettek a külső fenyegetések, valamint a fellángoló belső törzsi villongások. Bár háborúzásra is kényszerült, ügyes taktikázással, saját és lánytestvérei házasságai révén a legnagyobb veszélyt jelentő Német-Római Birodalmat, valamint a Bizánci és a Velencei Császárságot is szövetségesekké tette, amivel megalapozta, hogy Magyarország Európa részévé váljon.

Csakúgy, mint akkor, most is számos kihívással nézünk szembe, mint például a covid járvány, amely megrázta az egész világot az elmúlt másfél, két évben. Hálával tartozunk annak a nagyon sok névtelen hősnek, akik az egészségügyben és egyéb területen azért küzdöttek, hogy elhárítsák ezt a veszélyt. Kiemelendő az oltás kifejlesztésén dolgozó Karikó Katalin kutatóbiológus, valamint az ünnepségen jelen lévő Szakmány Tamás, aki átveheti a Város Díszpolgára kitüntetést. Az orvosprofesszor rendkívüli eredményt ért el a járvány során végzett gyógyító munkájával, aminek elismeréséül II. Erzsébet uralkodó a Brit Királyi Lovagrend tagjává választotta. A két személy neve hallatán nagyon jó magyarnak, illetve – Szakmány Tamás kapcsán – battainak lenni - fogalmazott Török Sándor.

Az alpolgármester szólt a szintén augusztus 20-i Új Kenyér ünnepéről is, amely a kereszténység felvételével ugyancsak Szent Istvánhoz köthető. Az élet alapvető forrásaként, szent étekként tekintettek a kenyérre eleink, amit azzal is kifejeztek, hogy keresztet rajzoltak rá mielőtt megszegték volna. A kenyér azonban ezen túlmenően a keresztények számára Krisztus megtöretett testét is jelképezi.

Szent István 40 éves uralkodása alatt maradandót alkotott, ami Európa szerte elismerést váltott ki, 1038-ban bekövetkezett halála pedig az egész keresztény világot megrázta. Fiával és Gergely püspökkel együtt 1083-ban szentté avatták, egyúttal Magyarország fővédőszentje lett. Bár folyamatosan ellenséges viszonyban voltunk a Német – Római birodalommal, később a Német Császársággal, mégis ezen hatalmakhoz köthető uralkodó, Mária Terézia avatta nemzeti ünneppé Szent István napját 350 évvel ezelőtt. Voltak olyan időszakok, amikor nem volt szabad ünnepelni, a rendszerváltás utáni első magyar független Országgyűlés azonban 1991-ben nemzeti, illetve állami ünnepé is nyilvánította augusztus 20-át.

Szent Istvántól több mint 1000 év után is fennmaradt néhány relikvia, amelyek háborúkat és idegen megszállást is átvészeltek. Az egyik, talán legfontosabb ereklye a Szent Jobb, amelyet sok külföldi országban rejtegettek, volt, hogy el is ásták, majd miután előkerült, ma a Szent István Bazilikában őrzik. Az augusztus 20-ai ünnep egyik fénypontja, az ereklyét bemutató katolikus körmenet. A másik relikvia a koronázási palást, amely azért bír különleges jelentőséggel, mert talán az egyetlen István királyt hitelesen megjelenítő tárgyi forrás. Jól látható, hogy az uralkodó országalmát tartó bal kezén hat új található, ami az ősi hit szerint a kiválasztottság jele volt.

István király rendkívüli bölcsességéről tanúskodnak a fiának, Imre hercegnek írt intelmei. Különösen megfontolandóak és mindenkor aktuálisak azok a gondolatok, amelyek a szelíd, békés, harag és gyűlölködés nélküli, a nép számára szabadságot biztosító uralkodásra figyelmeztetnek. Ha a mindenkori politikai elit ennek szellemében cselekszik, az biztos és szép jövőt hoz az ország számára.

Török Sándor végezetül arra biztatott, hogy Szent István szobrára feltekintve emlékezzünk a nagy király művére, az általa képviselt, mai is aktuális eszmeiség jegyében éljük meg a mindennapokat, amelyek így valóban egyre szebb jövő felé vihetnek.

Az ünnepi beszéd után Sárosi Gábor református lelkész, Káplán Pál szerb ortodox parókus és Illésy Mátyás katolikus plébános megáldotta az Új Kenyeret.

A szertartást követően Szakmány Tamás átvette Nagy Balázs alpolgármestertől a Város Díszpolgára kitüntetést, amelynek odaítéléséről a polgármester javaslata alapján egyhangúlag döntött a Képviselő-testület még márciusban.  Az erkölcsi jellegű, oklevélből és pecsétgyűrűből álló elismerés annak a magyar, vagy külföldi állampolgárnak adományozható, aki az utókor számára példaértékű cselekedetet hajtott végre.

Az egykor Százhalombattán élő, immár 15 éve Nagy Britanniában dolgozó orvosprofesszor hálás köszönetét fejezte ki a városnak a hatalmas megtiszteltetésért. Mint mondta, maga is nehezen hiszi el, hogy most kitüntetettként állhat azon a színpadon, amelyen egykor a Forrás Néptáncegyüttes tagjaként szerepelhetett. Az elismerés mindig egy csapatnak szól, jelen esetben Százhalombattának és a munkahelyének, a cardiffi kórháznak. A szülők, nagyszülők és a családja iránti rendkívüli hálájának adott hangot, akik elindították, illetve segítették ezen az úton. Kiemelte a walesi munkatársi közösséget, amely lehetővé tette, hogy mindenkit magas szintű, tudományos alapokon nyugvó ellátásban részesítsenek a járvány alatt. Hálával gondol a betegekre is, akik révén nagyon sok dolgot, köztük alázatot tanultak. Számára a járványidőszak legnagyobb tanulsága, hogy ilyen szellemben kell folytatni a gyógyítást, különben nagy meglepetést okozhat a mindent tudás hamis látszata.

Szent István Imre herceghez írt gondolatait idézte, miszerint fogadja be a külhonból érkezőket, azokat, akik újat tudnak mutatni. Mint mondta, a családi és munkahelyi csapata megfogadta ezt az intelmet, és befogadta azokat, akik külföldről jöttek, befogadták őt, és azt, aki újat tud mutatni.

A városi ünnepségen közreműködött Bánki Bettina énekes, Nagy Péter János színművész, az operett gálát a Rátonyi Róbert Színház művészei, Fonyó Barbara, Teremi Trixi, Vörös Edit, Kiss Zoltán és Sövegjártó Áron adták elő.