Szélpál Stefi felidézte, hogy a 2003-ban megalakult Felhőjárók pszichés, értelmi és mozgásukban korlátozott kihívással élő emberek művészi közössége, amelynek tevékenysége itthon és külföldön egyaránt hiánypótló. A társulat egyre sikeresebben tölti be küldetését, ami nem más, mint a sérült emberek társadalmi elfogadottságának növelése. A tapasztalatok és a visszajelzések alapján, ehhez a legjobb út a művészet. Nagy öröm, hogy olyan fesztiválokra kapnak meghívást, ahol egyedül ők képviselik a kihívással élőket. Hasonlóan pozitív élmény a Forrással való együttműködés, hiszen nagy feltöltekezést jelent a kőszínházban való fellépés, ami a további célok között is szerepel. Az előadások során megtapasztalható interakciót, impulzusokat a csoport, a felkészítők és a nézők is terápiaként, feltöltődésként élhetik meg.
Rédli Éva az alkotói folyamat műhelymunka jellegét hangsúlyozta, amely során mindenki érzelmi biztonságban, bizalommal mesélhet fájdalmáról, szomorúságáról, öröméről, jó pillanatáról. A társulat küldetése többrétű, az előadásokon kívül tevékenysége a művészetterápiát és az érzékenyítést is magában foglalja. A színházat a Forrás mellett sok fiatal, és László Bandy is támogatja, illetve patronálja. A képzőművész tele van tervekkel, a többi között kiállítást szervez majd a Felhőjárók munkáiból.
Szélpál Stefi a kiválással kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy más elveket vallanak a pedagógiai és nevelési terápiáról, a művészetről, mint az alapítvány vezetősége, ezért kerestek az alkotói szabadságot, a kreativitást jobban kibontakoztató új utat.
A Felhőjárók Mozdulatszínház Alapítvány alapítója Törköly-Gazdag Gábor, elnöke Szélpál Sterfi, kuratóriumi tagok Pallag Erika, Násztor András, Tahiné Dr. Borbély Julianna és Czuppon Gabriella, akik mind régóta segítik a munkát.
Szigetvári József emlékeztetett, hogy több hasonló változást megélt már, ilyen volt a Forrás kiválása a BMK-ból 1990-ben, aztán a művészeti iskola létrehozása a zeneiskolából, amelyből később megalakította az alapítványi térségi Pesovár oktatási intézményt.
A Forrás új kertek közötti működéséről elmondta, hogy az előadó-művészeti többlettámogatási rendszerhez való hozzáféréshez regisztrálni kellett az illetékes hivatalnál. Az adatlapokat kitöltve szembesültek azzal, hogy - ha nem is hivatalosan, de - gyakorlatilag már színházként működtek. A hivatal is azt erősítette meg, hogy az "amatőr művészeti szervezet" besorolás helyett a legmagasabb kategóriát jelentő, "független színház" minősítés a helytálló.
Élve a lehetőséggel mielőbb belépnek a Magyar Teátrumi Társaságba, miután a BKK befogadó színházként, a Forrás pedig előadói szervezetként áll rendelkezésre ehhez. A váltáshoz az igényes színházi előadásokat vidékre eljuttató, állami finanszírozású Déryné Programhoz való tavalyi csatlakozás, majd négy Forrás produkció befogadása is jó alapul szolgált. A színház működése már külön szervezést és technikai hátteret igényel, az ország négy legkiválóbb művésze, Módos Máté és felesége művészeti vezetőként, Fundák Kristóf és Kaszai Lili pedig immár társ-művészeti vezetőkként hozhatnak létre kiemelkedő alkotói közösséget. Különlegesség, hogy a Déryné Program produkciói szöveges részekkel is kiegészülnek a prózai szekció révén, amelynek tagjai meghívott társulati színművészek, Berettyán Nándor, Berettyán Sándor, Szabó Sebestyén László és Nagy Péter János személyében.
Átalakul a Pesovár iskola is, amely Pesovár Ferenc Náptáncsuli Akadémiaként működik a jövőben. A képzésben a tánc mellett megjelenik majd a beszédtechnika, a színészmesterség, illetve a társművészetekkel való találkozás.
A Felhőjárók eleinte önállóan, majd a Forrással közös produkciókban léptek fel a Summerfesten. Először csak részben valósult meg az integráció, mert a táncosok és a kihívással élők - bár egy színpadon voltak, de - elkülönülő formációban mutatták be az azonos mozdulatokat. Igazán akkor jelenhetett meg az alkotásokban rejlő elfogadást közvetítő üzenet, amikor a későbbiekben már vegyes alakzatok szerepeltek, akár más rendezvényeken is. Emlékezetes a két évvel ezelőtti Országos Szolnoki Néptáncfesztivál, amelyen közösen vett részt a két társulat, és a zsűri véleménye szerint a példa nélküli előadás a magyar előadó művészet nagy adósságát törlesztette - idézte fel Szigetvári József. Kézenfekvő volt a mostani helyzetben, hogyha a színházi keretek között már van táncos és prózai tagozat, akkor harmadik pillérként bejöjjön az érzékenyítés, ami azért is indokolt, mert erre van támogatási keret, amire pályáztak is. A két színháznak egyre több közös feladata lesz, amelyet az is segít, hogy a Táncház és a BKK rendelkezésre áll a próbákhoz - tette hozzá.
A felek az együttműködési megállapodás aláírásával pecsételték meg az új utak nyitását, a minőség, a hitelesség és az őszinteség jegyében.