Felmerült a kérdés: Hogyan szerezhetnénk meglepetést az iskolába visszatérő tanulóinknak?

A lelkes pedagógusaink meg is adták a választ! – Varázsoljuk szebbé az udvart, az iskola környezetét!

Sok volt a tennivaló! Hamar előkerültek a metszőollók, ágvágók, lombseprűk, sövényvágó eszközök. A lelkes csapat a járványügyi előírásoknak megfelelően jókedvűen kezdte el a március 1-től elnéptelenedett udvar rendbetételét. A munkába a technikai dolgozóink is tevékenyen bekapcsolódtak.

Két évvel korábban, a szülők, a polgármester úr és a tankerület összefogásával, anyagi támogatásával felújított iskolai játszótér különleges felületei szakszerű kezelést igényelnek. Vigyázva, különös gonddal kellett hozzáfogni a munkához.

A színes gumival borított játéktér hamar megtisztult a cirokseprűk simogatásától. Lekerültek a műfűről a száraz, elkorhadt gallyak. A tekintélyes méretű platánok lehullott leveleit, elszáradt terméseit, letöredezett ágait zsákokba gyűjtöttük. A tereket elválasztó sövények, cserjék is új, rendezett formát kaptak.

A munka során, a futópálya és a sportpálya is megújult, melyek a gyerekek legkedveltebb játszó területei közé tartoznak.

Az iskola előtti díszkert sem maradhatott ki a szépítésből. A cserjék megmetszésével a süniknek, kismadaraknak korábban kialakított odúk, rejtekhelyek újra barátságosabbá és vonzóbbá váltak.

A több napos munka végeztével, mindenki örömmel tekintett körbe az udvaron. Nem csak a szép látvány derítette őket jókedvre, hanem az a tudat, hogy egy olyan közösségnek a tagjai, akik minden helyzetben összefognak.

A rendelkezéseknek megfelelően két ütemben érkeztek vissza a diákok iskolánkba. Először alsós tanulóinkkal találkozhattunk. Vidám hangjuk hamar betöltötte az épület falait. Önfeledt játék, könnyed közös tanulás vette kezdetét.

Közben éreztük hiányát a felső tagozatos gyermekeknek is. A tanító nénik ezt mindenképp tudatni szerették volna velük valamiképpen. Elkészült egy, a "nagyok" fogadására írt kedves üdvözlet a pedagógiai asszisztensek segítségével. Ez a felirat az iskola bejáratánál várta az Eötvös diákságot május 10-én. Az üzenet minden felnőttet és gyereket egyaránt megérintett. Mindannyian örültünk, hogy összetartozunk, és egy igazi "nagy család" részesei vagyunk!

                                                                                                                       Majer Istvánné

                                                                                                                                      tanító