Mariann néni, Ildikó néni, Fruzsi néni és Erika néni még egy utolsó ellenőrzéssel számba vette a megérkezőket és a szükséges dokumentumokat. Egy utolsó ölelés, majd egy vidám integetés a busz ablakából a szülők felé és hajrá...

Zánka nem okozott csalódást. A rutinos "erzsébetesek" magabiztosan tájékozódtak a hatalmas, fás, gondozott parkokkal, rétekkel tagolt, számtalan épületet magába rejtő területen.

Érkezésünk után igazi táborlakók lettünk a regisztráció alkalmával csuklónkra felerősített, QR kódot tartalmazó karszalaggal.  Az ebéd elfogyasztása után birtokba vettük szálláshelyeinket, majd megkaptuk az "ellátmányt". Ez egy hátizsákot jelentett, benne kulacs, esőkabát, törölköző és egy lila színű póló. Ezen a délutánon – kötelező program nem lévén – a Balatont látogattuk meg. Strandoltunk, játszottunk vízben, vízparton. Vacsorára érkeztünk vissza. Rövid pihenő után részt vettünk a tábornyitó nagyrendezvényen, ahol 2400 hasonló korú gyermek együtt énekelt és táncolt, majd tapsolt a Fricska táncegyüttes fergeteges műsorán.

A mi TESO-nk (Tábori Együttélést Segítő Operátor) Orsi volt, aki igyekezett csoportunkat ellátni a szükséges információkkal. Minden rendezvényen a TESO-k koordinálták a csoportok mozgását, a programok lebonyolítását. Köszönjük segítségüket!

Állandó napirendünkhöz tartozott a 8.45-ös reggeli, a 13.30-as ebéd és a 19.30-as vacsora. A köztes időkben előre regisztrált vagy alkalomszerűen adódó programokon vettünk részt. Minden tanulónk alkothatott a kézműves foglalkozáson, ahol a többi között cserépfestést, gyöngyfűzést, táskafestést próbálhattak ki. Nagy népszerűsége volt az óriástrambulinnak, az íjászfoglalkozásnak, a lézerharcjátéknak, az utazó planetáriumnak. Izgalmas kiránduláson vettünk részt a Szent István nevű sétahajóval, amely során a nyílt vízen erősen megringatott bennünket a szél. Egy szélcsendesebb napon sárkányhajóba is ültünk, amelyben Jakab Zoli dobütése jelezte a lapátok húzásának ütemét. Alkalmunk volt meglátogatni a tábor mellett található haditechnikai parkot is. Sajnos, az előző táborozás alkalmával nem volt rá lehetőségünk, ezért is jelentett különleges élményt.

Az alsós gyerekek a fentieken kívül "Zánkatlon" ügyességi és sport feladatokban, ezzel párhuzamosan szablyavívásban próbálhatták ki magukat. A Hősök Napján – szerdán – átsétáltunk a tűzoltók füstös alagútján, ahol a legbátrabbak megtapasztalhatták, milyen kicsi a látótávolság egy füsttel teli helyiségben - természetesen ártalmatlan anyaggal. A rendőr-, a mentő- és a tűzoltóautók hangos bemutatkozásán is részt vettünk, egy ismert meseszereplőt sikerült kimenteni a bajból.

A felsős tanulók a kalandpark kihívásait is legyőzhették. Ezen túl szakavatott előadótól hallottak a 3D-s nyomtató működéséről, illetve az ehhez kapcsolódó tervező munkáról.
Amikor időnk engedte, szívesen mártóztunk meg kedvenc tavunk vizében. Nagy élményt jelentett Dottó, a kis vonat, amelyre felpattanva a vízpartra vezető hosszú-hosszú sétát váltottuk ki kényelmes utazással.  

Esténként előkerült a kártya, a rulettjáték, alkalom nyílt a nagy beszélgetésekre, pizsamapartikra.

Utolsó éjszaka, a záró rendezvény tábortüze mellett, hatalmas közös énekléssel búcsúztak egymástól és a tábortól a gyerekek. Ez alatt a néhány nap alatt sok ismerőst, barátot szereztek más települések, iskolák tanulói közül. Sajnáltuk, hogy máris vége.
Mi pedig - Mariann néni, Ildikó néni, Fruzsi néni és Erika néni - büszkék voltunk arra a 34 battai "Kőrösis" gyermekre, amiért a tábori élethez kapcsolódó, valamint az iskolánkból és otthonról hozott, megszokott szabályokat is betartva, egészségesen, sérülésmentesen, de főleg pozitív élményekkel telve élhettük meg ezt a 6 napot. Köszönjük!

Reméljük, jövőre is meghirdeti pályázatát az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány, amelynek programjával a gyerekek nyári szabadidejének tartalmas eltöltését tudjuk megsegíteni.

Tornainé Szegedi Erika, táborszervező