Az eredetileg pénzügyi végzettségű szakember mintegy másfél éve kötelezte el magát az energiaiparban. Dolgozott az MVM Magyar Villamos Műveknél, az erőmű korábbi tulajdonosánál, a GDF Suez vállalatcsoportnál, valamint a JAS Budapestnél. 2013 óta irányítja a MET Powert, amely 2014. július 1-jén, vagyis közel egy éve vásárolta meg a Dunamenti részvényeinek 74,8 százalékát.

Lehőcz Balázs az új tulajdonos képviseletében már akkor arról nyilatkozott, a Dunamenti hosszú távon, kiszámítható módon, alaptermelésű erőműként már nem vehet részt a hazai áramtermelésben, a jövő pedig kiszámíthatatlan.

Mindenesetre az akkori vállalatvezető, Jászberényi Zoltán és az új befektetők is abban bíztak: meg fogják találni a módját, hogy ne kelljen folytatni a létszámleépítést és az üzem ismét nyereségessé váljon. Nem egészen így történt, de Lehőcz Balázs szerint ahhoz, hogy megértsük az erőmű jelenlegi helyzetét, meg kell érteni a tágabb összefüggéseket is.

Mint mondta, az európai energiapiac átstrukturálódása 2007-2008-ban kezdődött és a hozzáértők szerint várhatóan 2018-20-ig fog tartani. A változás lényege, hogy a magas állandó költséggel üzemelő atomerőművek helyett a megújuló energiaforrásokra kell támaszkodni és a kőolajjal, földgázzal szemben a villamos energiát kell primer energiahordozóvá tenni. A főként szél- és naperőművek nagyarányú és államilag támogatott fejlesztése Németországból indult. A folyamat gyorsaságáról sokat elárul, hogy mára javarészt Németországban, de az egész EU területén 60 ezer megawatt megújuló energiára épülő kapacitást hoztak létre, miközben Magyarországnak például összesen 8 ezer megawatt a teljes beépített áramtermelő kapacitása.

Az Európai Unió energiával kapcsolatos víziója az, hogy ősszel és télen főként az északon, jórészt az Északi-tengeren kialakítandó szélparkok, tavasszal és nyáron pedig a dél-európai naperőművek látják majd el árammal a földrészt. A kettő között megmaradnak a nukleáris bázisok, a szabályozást pedig gáz-, illetve vízi erőművek végzik.

A kialakuló termelői struktúrából kiszorulnak a gázerőművek. Nem tudnak versenyezni a támogatott a zöld energiával, piaci helyzetük javulásában pedig azért sem érdemes bízni, mert az USA-tól és Ázsiától lemaradt európai gazdaságnak elemi érdeke az energiaárak alacsonyan tartása.

A Dunamentiben egy éve lezajlott tulajdonosváltás óta tovább csökkent az áram ára, aminek következtében az elmúlt tizenkét hónap folyamán szakaszosan és összesen három hónapot üzemelt a legkorszerűbb G3-as blokk. Nagyjából ennyi villamos energia értékesítésére számítanak a szakemberek a következő tizenkét hónapban is.

Az új tulajdonos a vásárláskor is tisztában volt a fenti folyamatokkal, azzal azonban nem, hogy az elképzeltnél is gyorsabban kell reagálni az átalakuló piacra és ezzel a hagyományos erőművek közötti erősödő versenyre. A konkurenciaharcban előnyt élveznek a később épült, a korszerűbb technológiával, kisebb területen, olcsóbb infrastruktúrával, lényegesen kevesebb alkalmazottal üzemelő létesítmények.

A Dunamenti menedzsmentje 2014 végén lépéskényszerbe került. Masszív költségcsökkentésbe kezdtek, amely projektnek egy kétlépcsős csoportos létszámleépítés is részét képezi. A legutóbbi leépítés után megmaradt 110 dolgozóból július végéig további 47-et bocsátanak el.

Az igazgató hangsúlyozta: a létszámleépítés során maximálisan betartják az érvényben levő kollektív szerződéseket, a szakszervezetek és az üzemi tanács ajánlásait. "Outplacemant" program keretében gondoskodnak arról, hogy az elbocsátott dolgozók mielőbb visszatérhessenek a munka világába, azon belül is lehetőleg az energiaszektorba. Az állás nélkül maradt Dunamentisek közel felének ez már sikerült is. Sokan a Dunai Finomítónál, az Energiahivatalban, a Paks II. projektben, illetve a Paksi Atomerőműben helyezkedtek el.

Év végére 57 főben stabilizálódik a létszám, amelyet az igazgató megfelelőnek tart egy dinamikus kis-közép vállalat üzemeltetéséhez, amilyennek a Dunamentit szeretnék látni. A mintegy 45 fős műszaki gárdát folyamatosan képezik és motiválják egy újfajta vállalati kultúra elsajátítására, aminek lényege a nagyobb személyes hatáskör és felelősség, a munkavállalói hozzáadott érték előtérbe kerülése.

Lehőcz Balázs kiemelte, nagyra értékeli a Dunamentis munkavállalók szakértelmét, a nehézségekkel sújtott iparághoz és üzemhez való lojalitásukat. Hozzátette, nyilván sokak számára megdöbbentően hathat az utóbbi időszakban bekövetkezett drasztikus létszámcsökkenés, de az iparágban mindenhol a világon ez történt. A MET nyolc országban tizennyolc vállalatot működtet, és a százhalombattai erőművet is beleszámítva háromszáz alatti a munkavállalói száma.

Nemcsak a béreken, hanem az őrzés-védelmen, az irodaházakon, a parkgondozáson, a 112 hektáros üzemi terület fenntartásának szinte valamennyi területén takarékoskodnak. 2016 elejére a 2014-es szint felére akarják csökkenteni a költségeket úgy, hogy a környezet-, egészség-, biztonságvédelmi (EHS) mutatók ne romoljanak. És ezzel még csak "kvalifikálják magukat a versenyre" – fogalmazott Lehőcz Balázs.

Ez a vetélkedés azonban már elsősorban nem az áramtermelésért, hanem a szabályozásért folyik. Mivel a szél nem fúj, a nap pedig nem süt örökké, a megújuló energiatermelést időről-időre ki kell egyenlíteni. Ez a szerep pedig a hagyományos erőművekre hárul. Mivel a szabályozás nehézkes, a Dunamenti beépített kapacitásai egyre értékesebbé válhatnak, ha sikerül megvetnie a lábát ezen a piacon. A rendszerszabályozásból származó szerény, de biztos bevétel pedig megtérülővé teheti a rendelkezésre állást.

A MET csoport elsősorban ebben látja a Dunamenti jövőjét, de a már említett hatalmas üzemi terület és infrastruktúra egyéb irányú hasznosításának lehetőségeit is folyamatosan keresik. Mivel elsősorban energia és nyersanyag-kereskedelemmel foglalkoznak, a területek eladásában, átalakításában, társbefektetésben és olyan projektekben – például fotovoltaikus parkban, égetőműben, távhőellátásban – gondolkoznak, amelyek egybevágnak a saját működési területükkel. Ebben a törekvésükben nagyon számítanak az önkormányzat partnerségére is – hangsúlyozta az igazgató -, hiszen, ha munkahelyek létesülnek a Dunamenti területén, az a város fenntarthatóságához is hozzájárul.

Az igazgató a Hírtükör kérdésére azt is elmondta, hogy igyekeznek helyt állni a társadalmi felelősségvállalás terén, de amíg az üzem bevétele nem fedezi az üzemeltetést, mértéktartásra kell törekedniük. Továbbra is támogatják az Erőműves Nyugdíjas Klubot, aminek tevékenységét személyesen is nagyon értékesnek tartja.

Várhatóan a jövő év első felében befejeződik a régi, használaton kívüli üzemegységek bontása. A projekt célja sosem a gyorsaság, hanem a műszakilag és környezetvédelmi szempontból is alapos munkavégzés volt.

Az elkövetkező két-három év nem lesz könnyű a Dunamenti Erőmű számára – összegzett Lehőcz Balázs -, de némi könnyebbséget jelenthet, hogy az EU 2021. helyett már 2018-ban megkezdi a felesleges széndioxidkvóták kivonását. Ez csökkentheti a lignit- és szénerőművekkel szembeni versenyhátrányt.

A piaci környezet befolyásolása, a munkavállalók képzése, a hatékonyság növelése, a beruházók keresése mellett a fejlesztés lehetőségeit és szükségességét is folyamatosan vizsgálják a Dunamentiben, mivel csak abban az esetben juthatnak szerephez az energiapiacon, ha erre minden tekintetben felkészültek.