Befejeződött városunkban az a tudományos felmérés, amely a tervek szerint hosszú távon megalapozhatja az önkormányzat foglalkoztatáspolitikáját. A kutatás még tavaly év végén indult, az összefoglaló értékelés áprilisban kerülhet a képviselő-testület elé. A részletekről dr. Hegedüs Róbert képviselővel, a munkacsoport vezetőjével beszélgettünk.
- Miért tartotta fontosnak, hogy legyen a városnak foglalkoztatás-politikai koncepciója?
- Már a kampány során kiderült számomra, hogy milyen gondok, hiányosságok vannak ezen a területen. Ezért javasoltam a képviselő-testületnek, hogy hozzon létre egy szakemberekből álló munkacsoportot, és készüljön olyan felmérés, amely alapján hiteles képet kapunk a foglalkoztatás százhalombattai helyzetéről. Elsőre nem sikerült meggyőznöm a képviselőket az ügy fontosságáról, de, amikor az előterjesztésem harmadik alkalommal került napirendre – gondolom, az országos körülmények hatására –, egyhangú támogatást kapott.
- Hogyan zajlott a felmérés?
- A testület 4,8 millió forintot szavazott meg erre a célra, amely végül nem került teljes egészében felhasználásra. Megválasztottuk, majd összehívtuk azokat a személyeket, szervezeteket – az országgyűlési képviselőt, a munkaügyi központ, a Vöröskereszt, a Polgármesteri Hivatal szakembereit –, akiknek a véleményére számítottunk, vagy érintettek a foglalkoztatás kérdésében és közös stratégia kialakításában. Ezt követően megkerestük azokat a szakértőket és cégeket, akik végezhetnek ilyen kutatást. Az adatgyűjtés négy irányban indult: készült egy átfogó tanulmány a hivatalosan fellelhető összes statisztikából, amely összeveti az országos tényeket, tendenciákat a százhalombattai jellemzőkkel. A második elem egy lakossági telefonos felmérés volt, amely 500 fős reprezentatív mintát vett alapul, a harmadik résztanulmány a munkaadók helyzetére, terveire, véleményük, igényeik megismerésére irányult. Ennek során 15 nagyobb céggel készült mélyinterjú és 54 továbbival rövidebb, telefonos beszélgetés. A negyedik elem az oktatás volt, melyben azt vizsgáltuk, mennyire illeszkedik a szakképzés a munkaerőpiachoz, milyen papírt, illetve tudást szereznek a frissen végzett álláskeresők, rendelkeznek-e reális ismeretekkel a munkaerőpiacról, van-e reális tervük az elhelyezkedésre és főként, mennyit ér tudásuk a munka világában. Utóbbiról már a vállalatoktól is sokat megtudtunk. Annyit előre elárulhatok, a cégvezetők jellemzően elégedetlenek a frissen végzett szakemberek felkészültségével.
- Milyen eredményt hozott a munkaerő-piaci felmérés, kiknek és miért nehéz az elhelyezkedés?
- Az előbb említett pályakezdők mellett az ötven éven felülieknek és a nőknek. A foglalkoztatottak 39 %-a ingázik, akik közül nagyon sokan kényszerből teszik ezt. Különösen a nők számára nagy teher a mindennapos utazás, amely rengeteg időt-energiát von el a családtól. Szívesen vállalnának helyben munkát, de nincs lehetőségük. A felmérések szerint a következő időszakban körülbelül 1400-an szeretnének a városban munkát találni, ami az összlakossághoz mérten óriási szám.
- Megdöbbentő az az adat is, hogy az aktív korú lakosság 64 százaléka dolgozik, a fennmaradó hányad pedig átmenetileg vagy tartósan inaktív. Ez gyakorlatilag egyharmadot jelent, miközben hivatalosan az aktív korú lakosság 10 százalékát érinti a munkanélküliség.
- A számok is alátámasztják, hogy hiteles képet csak egy olyan komplex vizsgálódás nyújthat, amilyent most végeztünk. Azt hiszem, a helyzetről mindent elmond például az a megállapítás, hogy az emberek jelentős többségét jobban érdekli, hogy legyen munkahelye, mint az egészségi állapota. A munkanélküliség, vagy az állás elvesztésétől való félelem az egész személyiséget roncsolja, és nem múlik el nyom nélkül. Az ilyen problémával sújtott családokban mérhetően több a házastársak közötti konfliktus, a válás, a gyerekek körében a kallódás és a közösségellenes viselkedés.
- Mi a feladata, a felmérés ismeretében mit tud tenni az önkormányzat?
- Ugyan önmagában nem képes végleges megoldásokat találni, de feltétlen fontos, hogy ismerje a helyzetet ahhoz, hogy minden egyes döntésében érvényesíteni tudja a javításra irányuló törekvéseket.
- Hogyan vélekedik arról az elképzelésről, hogy az energiaipar mellett az idegenforgalom lehetne a helyi gazdaság "második pillérje"?
- Ezzel kapcsolatban, mint sokaknak, nekem is vannak ötleteim. Úgy vélem, a Duna óriási kincs, új bekötőút lehet a nemzetközi idegenforgalomba. A Duna Stratégia keretében 2014-től jelentős külső forrásokhoz lehet jutni, amelyek segítségével a sportot, az oktatást és az idegenforgalmat egyszerre lehetne fejleszteni. Jó ötlet a turizmusfejlesztés, ha nem is a második pillér. Szerintem minden lehetőséget meg kell ragadni, de az ötleteknél fontosabb, hogy miként valósítjuk meg. Mivel földrajzi terjeszkedésünk véges, térségi együttműködéssel kellene bővíteni a lehetőségeinket. Több alkalommal találkoztam a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért felelős szakembereivel, akik szerint hasznos és fontos, amit csinálunk, és a minisztérium is szívesen támogatna abban, hogy ha a város által kidolgozott programból országos modell legyen. Ebben a témában találkoztam Szita Károly kaposvári és dr. Gémesi György gödöllői polgármesterrel. Bár a városaik a mienktől nagyon eltérő adottságokkal rendelkeznek, de náluk is elsőséget élvez a foglalkoztatás mellett a turizmus, a kultúra és a sport.
- A felmérésnek és az abból készült beszámolónak mi a további sorsa?
- Remélem, alaposan megvitatják a szakbizottságok, amihez szakmai opponenseket is fel fogunk kérni. Úgy vélem, olyan információbázis jött létre, amit korlenyomatként is kezelhetünk. Amennyiben akár ötévenként aktualizáljuk, abból komoly tendenciákat ismerhetünk meg. Ha csak annyi történik, hogy ezek az ismeretek érdemben befolyásolják a képviselők döntéseit, már nyert a lakosság és a foglalkoztatás ügye. Konkrét előrelépésnek tartom, hogy a regionális munkaügyi központ és a kormányhivatal közreműködésével hamarosan kihelyezett munkaügyi információs központ kezdheti meg a működését a városban. A kormányhivatal támogatására emellett abban is számíthatunk, hogy a helyi gazdaság jobban kiaknázza a közmunkaprogram lehetőségeit, az erre biztosított forrásokat. Nem győzöm eleget hangsúlyozni, hogy értelmes, értékteremtő tevékenységeket kell megvalósítani. Az elmúlt hónapokban rengeteg embert ismertem meg a foglalkoztatáspolitikai kutatás kapcsán. Óriási szellemi kapacitással, tenni akarással találkoztam, az együttműködést, az őszinte segítőkészséget pedig – ha szabad – ezúton is köszönöm!
(A képen dr. Hegedüs Róbert, Döllesné Kovács Gabriella, a Pest Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Érdi Kirendeltségének vezetője és dr. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke.)
