Ami általánosságban elmondható - akár napkollektoros rendszerről, akár hőszivattyúról, akár kondenzációs, pellet, faelgázosító és majdnem-faelgázosító kazánról -, hogy egyiket sem olcsó beszerezni, beszereltetni, kiépíteni. Ugyanakkor minden gyártó ígéri, hogy megéri, mivel gazdaságos és környezetbarát az alternatív fűtés, és végül megtérül a befektetés. Ennek ideje azonban nagyon sok mindentől függ. Például a bekerülési költségtől. Nem mindegy, hogy már meglévő rendszert kell átalakítani, vagy gondos tervezés után eleve alternatív energiafelhasználásra épül a ház. A másik fontos összetevő, hogy milyen energiahordozót – áramot vagy gázt – vált ki az új megoldás. A növekvő gázár például rövidíti a megtérülési időt.

Az alábbiakban néhány megtérülési időt gyűjtöttünk össze. Fontos azonban megjegyezni, hogy a környezetbarát energiafelhasználás nem csak pénzügyi kérdés, hanem segítségükkel függetleníthetjük háztartásunkat a fosszilis energiahordozók áringadozásától, hosszú távon pedig élhetőbb bolygót hagyunk magunk után.

Hőszivattyúval maximum 60-70 fokos vizet keringethetünk, ezért praktikus fal- vagy mennyezetfűtéssel kialakítani. A magas kiépítési költség miatt a megtérülési időt általában 5 és 10 év körül jelzik a szakemberek. Hasonló idővel számolnak a napkollektoros rendszerek esetében is, bár az utóbbi időben egyre több vállalkozás kínál megoldásokat, így egyre olcsóbb a beszerelésük. A kondenzációs kazánt általában más rendszerekkel kombinálva alkalmazzák. Így összességében talán a leghatékonyabb és a leggyorsabban – a gáz megtakarításával 3-5 év alatt - megtérülő megoldás.

A pellet fafeldolgozásból visszamaradt, vagy direkt termesztett növényből préselt, igen jó hatékonyságú tüzelőanyag. Fűtőértéke megközelítőleg 5 kWh/kg, ami azt jelenti, hogy egy köbméter földgáz kiváltásához kevesebb, mint két kilogramm pellet szükséges. Érdekes kimutatás, hogy égetése során annyi széndioxidot termel, amennyit élő faként megkötött. Megtérülési ideje a kiváltott rendszertől függően 5 év körülire tehető.

Ennél is kedvezőbbnek ítélik a faelgázosító kazánokat. A száraz keményfa fűtőértéke 3-3,5 kWh/kg, azaz egy köbméter földgáz kiváltásához körülbelül három kilogramm – a pelletnél viszont jóval olcsóbb – fa szükséges. A számítások szerint 3 év alatt térül meg a gázfűtéssel szemben. A kétterű rendszerben az égési folyamat – a szokásostól eltérően – fentről lefelé történik. Felülre az égéshez nem elegendő levegőt juttatnak, így jól éghető gázokat tartalmazó füstgáz keletkezik, ami az alsó levegőztető rendszer segítségével keringeni kezd. Ennek hatására 1200-1500 fokos szúróláng tör be az alsó térbe. Ez a hőmérséklet – amit fém nem is bírna, ezért kerámialapot alkalmaznak – gázosítja el a fát, és ez a forró gáz fűti a rendszert. A fa égése ezzel a technikával 4-6 óráig is eltart, és a tökéletes égés miatt kevesebb tüzelő is elegendő. A hőmérsékletszabályozó automatikusan irányítja a ventilátor intenzitását, és ha elfogy a fűtőanyag, lekapcsolja a keringetést a rendszerben, minimális égésterméket hagyva maga után.
Bármelyik megoldást építjük be, a megtérülési idő függ az időjárástól, a ház tájolásától, szigetelésétől, valamint a talajviszonyoktól is. (A képen az Aranypolgár kandallója Orson Welles 1941-es filmjében.)