Nemzeti ünnepünkhöz méltón

  • img
  • img
  • img

A borongós, esőre álló időjárás ellenére százak gyülekeztek március 15-én a százhalombattai „Matrica” Múzeum kertjében, az ideiglene-sen idehelyezett Petőfi-szobor előtt, hogy megemlékezzenek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulójáról. A fúvósok térze-néjét koszorúzás követte, majd a BMK színháztermében folytatódott az ünnepség, amelyen átadták az önkormányzati elismeréseket is. Először hangzott el nyilvánosan Straub Dezső Battai dala.

A múzeumkertből a Bara Zenekarral és a Pesovári Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola tanulóival vonultak az ünneplők a művelődési házba.

Vezér Mihály polgármester ünnepi beszédében szólt napjaink kedvezőtlen történéseiről, a zord idők sodrásáról, amin csak szoros összefogással lehetünk úrrá. Ezt tették annak idején forradalmáraink, majd szabadságharcunk hősei is, akikre méltán lehetünk büszkék. Hogy mi volt 1848-ban az első forradalmi mozzanat? Nem a Nemzeti dal megszületése, sem annak előadása, hanem inkább, amikor a költő kijelentette, hogy nem a cenzorhoz megyünk, hanem egyenesen a nyomdába. Amikor a nyomdatulajdonos így szólt: „Erőszaknak ellen nem állhatok”.

Amikor cenzúra nélkül kinyomatott a Nemzeti dal és a márciusi ifjak kiáltványa, a sokat emlegetett tizenkét pont. Újabb időkben nem karddal és szuronnyal kell megvédenünk nap-nap után szabadságunkat, hanem ésszel, értelemmel és összefogással. Mert rajtunk is múlik, hogy ne váljunk rabszolgákká saját hazánkban. Három éve annak – mondta –, hogy a megválasztott képviselő-testület ezt az együttgondolkodást igyekszik érvényesíteni, ami példaértékű más települések számára is. Összefogásunk jelképe lehet – a város zászlaja mellett – Straub Dezső szerzeménye is, a Battai dal. Elmondta, senkire sem kívánják ráerőltetni ezt a dalt, de himnuszunkká mélyülhet, ha valamennyi városlakó megkedveli. A fülbemászó, lendületes melódiát a Liszt Ferenc Vegyes Kar, a Chorus Matricanus, a Canticum Novum valamint az Arany és a Kőrösi iskolák kórusai mutatták be, és tapsvihar fogadta.

Átadták Kiss Józsefnek a Köztisztviselői-, dr. Horváthné dr. Hidegh Anikónak a Gyermekekért-, Lachmann Norbertnek az Egészségünkért-, Horváth Istvánnénak a Testnevelési és Sport-, valamint Kovács Attilánénak a Szociális Munkáért Díjat. Kiss László, a Magyar Úszó-szövetség kapitánya hosszas taps és ováció közepette vette át Vezér Mihálytól a Város Díszpolgára címet.
József Rozsnyai Júlia színművész részletet adott elő Babits Mihály Húsvét után című verséből, majd a SZISZKI diákjainak 1848-as irodalmi összeállítását tapsolhatta meg a közönség. A tanulókat Darufalvi Bernadett és Bartáné Sandi Katalin készítette fel. A hivatalos ünnepséget a Szózat zárta le. A galériában rendezett állófogadáson dr. Fazekas István alpolgármester mondott pohárköszöntőt.

– Szaniszló –


Köztisztviselői Díj: Kiss József
Negyven éve él és dolgozik városunkban. Korábban az egykori DKV építésében szerzett érdemeket, és 1989 óta, húsz esztendeje dolgozik a közigazgatás területén. Az eltelt két évtized során végigjárta műszaki téren a ranglétra valamennyi fokát, jelenleg a Polgármesteri Hivatal Műszaki Irodájának vezetője. Az általa irányított iroda tevékenysége átszövi a városépítés mindennapjait, a közüzemi szolgáltatásokat, a beruházásokat, a felújításokat, a környezetvédelmet és az ezekhez kapcsolódó egyéb feladatokat. Nem riad vissza a kihívásoktól, bizonyítja ezt szerteágazó feladatainak példaértékű megoldása. Mindig képes kollégáit megmozdítani a kitűzött célok eléréséért, és mozgósítani a bennük rejlő tartalékokat. Nagy teherbírású, kiemelkedő felelősségtudattal bíró munkatárs, aki mindig szem előtt tartja és érvényesíti az önkormányzat érdekeit.


Százhalombatta díszpolgára: Kiss László

A Ferencvárosi TC-nél kezdte úszói pályafutását, erőssége volt a pillangózás. A Budai Spartacus, majd a Budapest Honvéd versenyzője volt, magyar bajnokságot is nyert. Huszonöt éves korában visszavonult az aktív sporttól. Mesteredzői címet szerzett 1983-ban, majd a Magyar Úszó-szövetség alelnökévé választották 1993-ban, és a női úszó-válogatott edzője lett ugyanabban az évben. Három év múlva az úszóválogatott kapitánya lett, és hat alkalommal választották az év legjobb edzőjévé. 2000-től már csak a szövetségi munkára koncentrál. Több olimpiai bajnok – Czene Attila, Egerszegi Krisztina és Kovács Ágnes –köszönheti neki is az „aranyesőt”, és ne feledkezzünk meg Cseh Lászlóról sem, aki három ezüstérmet nyert.
„Úgy negyven évvel ezelőtt pecázni jártam Százhalombattára, később hétvégi házat szereztem itt – mesélte. Aztán végleg ideköltöztem, hiszen feleséget is innen választottam. Számomra a nyugalmat jelenti ez a város. Kilenc olimpián vettem részt, és a versenyek után itt pihenem ki magam. Nem tudom, önök hogy vannak ezzel, de én szinte megkönnyeztem Straub Dezső dalát. Akkor döbbentem rá arra, hogy bár számos állami kitüntetést kaptam, ennyire személyesen egyik sem érintett meg, mint a Százhalombatta díszpolgára elismerés.”  


Gyermekekért Díj: dr. Horváthné dr. Hidegh Anikó
Tanulmányait a város akkor még egyetlen általános iskolájában kezdte, majd a szomszédos Vörösmarty Mihály Gimnáziumban érettségizett. Az ELTE biológia-földrajz szakján diplomázott 1985-ben. Közel huszonöt esztendeje, hogy az Arany János Általános Iskola és Gimnázium pedagógusa. Volt osztályfőnök, munkaközösség vezető, oktatói minőségi körvezető, igazgatóhelyettes, és három esztendeje a tanintézet igazgatója. A 90-es években nyelvvizsgát tett, pedagógiai szakértővé képezte magát, jártasságot szerzett a számítástechnika terén, közoktatási szakértői feladatokat vállalt, majd 1996-ban sikerrel megvédte doktori disszertációját. A kétszintű érettségi rendszerének bevezetése óta folyamatosan érettségi elnök a Pest megyei és fővárosi középfokú tanintézetekben. Az elérhető legnagyobb megtiszteltetésnek tekinti a díjat, hiszen világéletében „tanár néni” kívánt lenni.


Testnevelési és Sport Díj: Horváth Istvánné
A korábban összevont intézményként működő sport és művelődési köz-pontban látott el 1982-től gazdasági feladatokat, majd később a Városi Sportiskolában is. Mivel munkáját pontosan, lelkiismeretesen végezte, 1990-től a VSZK gazdaságvezetői teendőinek ellátásával bízták meg. Precíz, megbízható munkájával segítette és segíti most is a város sport-életének irányítását. Lelkiismeretes, kimagasló szakmai felkészültsége arra is alkalmassá tette, hogy 2006-ban és 2007-ben megbízott intéz-ményvezetőként irányítsa a Városi Szabadidő Központot. Munkatársai és a létesítményt használók szeretik és tisztelik, nagyra becsülik segí-tőkészségét. Talán furcsának tűnhet – mondta köszönő szavaiban –, hogy nem egy kiváló sportoló vagy edző kapta meg idén a díjat. De úgy látja, a város sportéletéért munkatársaival együtt maga is sokat, szinte mindent megtesz. Úgy gondolja, a háttérben fáradozók is részesei a sportolók sikereinek.   


Egészségünkért Díj: Lachmann Norbert
Szülei 1993-ban nyitották meg a Szent Ferenc Patikát a Pannónia Lakótelepen, Lachmann Norbert 2001 óta vezeti a gyógyszertárat az ott élők megelégedésére. Igaz, csak tizenöt éve működik városunk második patikája, de annyira beépült már tudatunkba, hogy nehéz lenne elképzelni nélküle. Számos beteg a rendelőintézetből egyenesen odaindul beváltani receptjeit. A díjazott magas szintű felkészültsége mellett folyamatosan képezi magát, és kitűnő kapcsolatokat alakított ki vásárlóival. A lachmann egyébként német kifejezés. Magyarul nevető, mosolygó embert jelent. Nomen est omen, tartja a közmondás, hiszen a fiatal, mindig vidám patikusnak mindenkihez van egy kedves, jó szava. „Nem szoktam hozzá az ünnepléshez – mondta a díjátadás percében. Csak köszönetet mondhatok mindazoknak, akik rám gondoltak, és igyekszem majd rászolgálni a bizalomra.”


Szociális Munkáért Díj: Kovács Attiláné
Huszonöt éve dolgozik Százhalombattán. Kezdetben a MOL bölcsődéjében, majd a II. sz. gyermekintézményben tevékenykedett, 2004 óta a VCSGK égisze alatt működő városi bölcsőde vezetője. Jó kapcsolatokat ápol a szülőkkel és a kollégákkal, ezért mindenki szereti és tiszteli. Kedves, érdeklődő személyiség, akinek mindenkihez van egy jó szava. Érzékeny a szociálisan rászoruló gyermekekre, nyomon követi felvételüket, rendkívüli empátiával, elkötelezettséggel kezeli a rábízott csöppségeket. Ha teheti, segíti a nehéz helyzetbe került családokat. Oroszlánrészt vállalt bölcsőde épületének felújításából is. „Tizenhat éves koromban kerültem Százhalombattára – emlékezett a múltra –nyomon követhettem a város növekedését, csinosodását. Ezért érzem úgy, hogy a Battai dal rólam is szól.”   


A Battai dal szerzője: Straub Dezső
Könnyen született meg a városnak szánt dallam – mesélte a szerző, akit a város éjszakai látványa inspirált. „Abban egyeztünk meg a polgármester úrral – tette hozzá -, hogy a megvétel kényszere nélkül készítem el, utána majd kiderül, szívükbe fogadták-e városlakók.” Elmondta, korábban is gyakran járt városunkban, legtöbbször horgászni a Duna-partra, így sok százhalombattai ismerősre tett szert. De annál is többször utazott a déli végek felé és vissza, és mindig nagyobbat dobbant a szíve, ha meglátta a finomító és az erőmű impozáns fényeit, amelyekre a szövegben is utal. A sikeres ősbemutató után úgy gondolja, barátokra is lel majd városunkban. „Az sem kizárt, hogy egyszer majd végleg itt maradok” – mondta.

Sz. J.  
 

Hozzászólás

E-mail címe rejtve marad. A kötelező mezők *-al vannak jelölve.

Megszakítás

Legfrissebb cikkek

Képtárak

Kategóriák