– Amit nyújthatunk, csak jelzésértékű – mondta Katona Tamás, a gyülekezet vezetője. Jelzés, hogy tudunk a rászorulókról, olykor kilátástalannak tűnő helyzetükről, és együtt érzünk velük. De jelzés arra is, hogy soha ne adják fel a reményt. Egyszóval biztatást is jelent a tál pörkölt, a csekély adomány.

A Hit Gyülekezete ötödik esztendeje rendez ebédosztást évente egy-két alkalommal mindig ugyanazon a helyszínen. Az akciókat jól összeszokott, tíz-tizenkét fős csapat bonyolítja le. A nélkülözők számának felmérésében a családsegítő központ és a Hajléktalan Szálló szociális munkásai segítenek. És bár a segítségnyújtás anyagi hátterét a gyülekezete biztosítja adományokból, hálával gondolnak az iskola vezetésére, a konyhai személyzetre is, hiszen szabadnapjukat áldozzák fel azért, hogy segítsenek a rászorulóknak. Azon az áprilisi napon sertéspörkölt volt a menü főtt tésztával és savanyúsággal, emellett közel hetven csomagot osztottak szét a szűkölködők között.

„Kinek köszönjem meg?” – kérdezte egy korosabb férfi, miután az iskola aulájában átvette a csomagot. „A Jóistennek!” – szólt a válasz, kenetesség és pátosz nélkül, szívből.