A templomról szóló első dokumentumok a XIII. századból származnak, de épülhetett akár a XII-ben is. A római tábor egy részének romjaira épült. Mindkét lelet erősen megsérült először a napóleoni háborúk idején, amikor a nemesi bandériumok védősáncot építettek a Duna partján. Szerencsére Napóleon hadai Győrött megálltak. A másik jelentős kár éppen egy római kori régész bűne, akit aztán meg is róttak. A lelet egyik érdekessége egy temetkezési hely a templomban, vélhető, hogy a Báté család tagjai nyugszanak ott. A templom vélhetően a XVIII. század elején pusztulhatott el.

Feltárás után a lelőhelyet nagy gonddal visszatemették, ugyanis egy helyszíni bemutató kialakítása sok százmillió forintba kerülne, amire sem a szaktárcának, sem az önkormányzatnak nincs fedezete. Elkészült viszont a templom makettja, Búzás Gergely munkája.
A résztvevők az előadás előtt Nagy Boldogasszony napja alkalmából megemlékezést tartottak a dunafüredi keresztnél.