Volt egy időszak Százhalombatta történetében, amelyre senki sem emlékszik vissza szívesen. Tíz évvel ezelőtt, 1995 elején egy sorozatgyilkos tartotta rettegésben a várost: sötétedés után elnéptelenedtek az utcák, és még a saját otthonában sem érezte magát teljes biztonságban az ember. Sokakban megfogalmazódott, hogy tenni kellene valamit, és ez a tettvágy hívta életre a polgárőrséget.
- 1995. február 4-én alakult meg a szervezet – mondja Szél Pál, a százhalombattai Polgárőrség elnöke. – Az induló létszám 112 fő volt, ez azzal magyarázható, hogy nagyon sokan szerettek volna tevőlegesen is részt vállalni a közbiztonság erősítésében. Természetesen voltak, akik azt hitték, hogy a polgárőrök fegyvert és hatalmat kapnak majd, de hamar rájöttek, hogy erről szó sincs, így sokan lemorzsolódtak.
- Milyen eredményeket hozott a megalakulás? Változott a bűnügyi statisztika a polgárőrség létrejötte után?
- Különösen a kezdeti időszak volt látványosan eredményes. Az első fél év után 35 százalékkal csökkent a városban a bűncselekmények száma. A későbbi évekre a csökkenés már nem volt jellemző, de azt hiszem, ha hozzájárultunk, hogy sikerült alacsonyan tartani a mutatókat, ez is szép eredmény.
- Milyen állomások jellemzik a szervezet fejlődését?
- A gyalogos és a gépkocsis járőrök mellett megszerveztük a lovas polgárőrséget, az utánpótlás-nevelés érdekében elindult az ifjú polgárőr mozgalom, és megkezdtük a SZEM, azaz a Szomszédok Egymásért Mozgalom megszervezését is. Versenyeken vettünk részt, és minden alkalommal az elsők között szerepeltünk. A szakmai elismerés sem maradt el, hiszen a százhalombattai polgárőröket országosan is jegyzik, emellett az is elismerésnek számít, hogy Körömi Lajos a megyei területi szervezetek, két régió vezetője és egyben a megyei szövetség vezetőségi tagja.
- A külső szemlélő úgy látja, hogy az utóbbi időben csökkent a battai polgárőrök aktivitása. Mivel magyarázható ez?
- Az aktivitás nem csökkent, csak a lehetőségeink szűkültek. A polgárőrség társadalmi szervezet, de ahhoz, hogy működni tudjon, pénzre is szüksége van. Korábban az önkormányzattól kapott támogatás ezt lehetővé tette. 2003-ban még kaptunk egymillió forintos támogatást, 2004-ben azonban egy fillért sem adott az önkormányzat.
- Ha kell a pénz a működéshez, hogyan működhetnek mégis pénz nélkül?
- Az ügyeletet a Szamuráj 07 Kft biztosítja térítésmentesen, a polgárőrök a saját autójukkal, a saját üzemanyagukat használva járják a várost, és most már a saját ruhájukat használják, mert az egyenruhák leszakadtak róluk és nem tudunk másikat adni. Emellett pályázaton nyertünk egyszer száz, egyszer pedig százötven ezer forintot. Szerencse, hogy a technikai eszközök megvannak, és ha elromlanak, van, aki megjavítja – szívességből. Alapjáraton működünk.
- Mit jelent pontosan ez a csökkent működés?
- Megszűnt az Ifjú Polgárőr Mozgalom, nincsenek lovas polgárőrök, és abbamaradt a Szomszédok Egymásért Mozgalom is. Míg régebben 7-8000 órás szolgálatot teljesítettünk egy évben, most ez 2400-ra csökkent.
- Pontosan tíz évvel a megalakulás után, február 4-én tartják jubileumi ünnepségüket. Megfogalmazzák-e a következő tíz év céljait?
- Szeretnénk tovább működni, és szeretnénk, ha ehhez a város támogatást nyújtana. Reméljük, hogy az önkormányzat belátja: szakmai kérdésekben nem szabad politikai szempontok alapján dönteni, és ha ez megtörténik, az elmúlt két évet úgy felejthetjük el, mint egy rossz álmot.
- Milyen eredményeket hozott a megalakulás? Változott a bűnügyi statisztika a polgárőrség létrejötte után?
- Különösen a kezdeti időszak volt látványosan eredményes. Az első fél év után 35 százalékkal csökkent a városban a bűncselekmények száma. A későbbi évekre a csökkenés már nem volt jellemző, de azt hiszem, ha hozzájárultunk, hogy sikerült alacsonyan tartani a mutatókat, ez is szép eredmény.
- Milyen állomások jellemzik a szervezet fejlődését?
- A gyalogos és a gépkocsis járőrök mellett megszerveztük a lovas polgárőrséget, az utánpótlás-nevelés érdekében elindult az ifjú polgárőr mozgalom, és megkezdtük a SZEM, azaz a Szomszédok Egymásért Mozgalom megszervezését is. Versenyeken vettünk részt, és minden alkalommal az elsők között szerepeltünk. A szakmai elismerés sem maradt el, hiszen a százhalombattai polgárőröket országosan is jegyzik, emellett az is elismerésnek számít, hogy Körömi Lajos a megyei területi szervezetek, két régió vezetője és egyben a megyei szövetség vezetőségi tagja.
- A külső szemlélő úgy látja, hogy az utóbbi időben csökkent a battai polgárőrök aktivitása. Mivel magyarázható ez?
- Az aktivitás nem csökkent, csak a lehetőségeink szűkültek. A polgárőrség társadalmi szervezet, de ahhoz, hogy működni tudjon, pénzre is szüksége van. Korábban az önkormányzattól kapott támogatás ezt lehetővé tette. 2003-ban még kaptunk egymillió forintos támogatást, 2004-ben azonban egy fillért sem adott az önkormányzat.
- Ha kell a pénz a működéshez, hogyan működhetnek mégis pénz nélkül?
- Az ügyeletet a Szamuráj 07 Kft biztosítja térítésmentesen, a polgárőrök a saját autójukkal, a saját üzemanyagukat használva járják a várost, és most már a saját ruhájukat használják, mert az egyenruhák leszakadtak róluk és nem tudunk másikat adni. Emellett pályázaton nyertünk egyszer száz, egyszer pedig százötven ezer forintot. Szerencse, hogy a technikai eszközök megvannak, és ha elromlanak, van, aki megjavítja – szívességből. Alapjáraton működünk.
- Mit jelent pontosan ez a csökkent működés?
- Megszűnt az Ifjú Polgárőr Mozgalom, nincsenek lovas polgárőrök, és abbamaradt a Szomszédok Egymásért Mozgalom is. Míg régebben 7-8000 órás szolgálatot teljesítettünk egy évben, most ez 2400-ra csökkent.
- Pontosan tíz évvel a megalakulás után, február 4-én tartják jubileumi ünnepségüket. Megfogalmazzák-e a következő tíz év céljait?
- Szeretnénk tovább működni, és szeretnénk, ha ehhez a város támogatást nyújtana. Reméljük, hogy az önkormányzat belátja: szakmai kérdésekben nem szabad politikai szempontok alapján dönteni, és ha ez megtörténik, az elmúlt két évet úgy felejthetjük el, mint egy rossz álmot.
.jpg)
