A szervezők harmadik alkalommal kapcsolták össze a Freedom újévi hangversenyét a jótékonykodással. Ezúttal a Vöröskereszt Pest Megyei Szervezete által városunkban üzemeltetett integrált intézmény, a hajléktalanszálló és a Családok Átmeneti Otthona számára kérték az adakozást, amely minden eddigit felülmúlt. Gerzsenyi István a Hírtükörnek elmondta, hogy tervei szerint a pénz nagyobbik felét olyan innovatív szakmai programokra költhetik majd a két CSAO és a hajléktalanszálló vezetői, amelyek hozzájárulnak fő célkitűzésükhöz: az ellátottak reintegrációjához.  A kisebbik részt működésre fordítják. Utóbbi a jelenlegi finanszírozási helyzetben elkerülhetetlen, mivel idén csökkent az integrált intézmény önkormányzati támogatása. A korábbi 7 helyett 6 millió forinttal járul hozzá a fenntartáshoz a város. A kieső összeget részben kompenzálni fogja, hogy tavaly megegyezés született az önkormányzattal: a CSAO-k százhalombattai rászorulók ellátásán felüli szabad férőhelyeire az ország bármely területéről fogadhatnak rászorulókat. A kihasználtsággal ugyanis az állami normatíva is nő.

A Magyar Vöröskereszt alapításának 135. évfordulója alkalmából rendezett konferencián a százhalombattai önkormányzat és a Pest Megyei Vöröskereszt ünnepélyesen megújította tíz éve fennálló feladat-ellátási szerződését, amelyet Török Sándor, az Egészségügyi, Oktatási és Szociális Bizottságának elnöke adott át Gerzsenyi Istvánnak.

A karitatív szervezet hét hónapos jubileumi rendezvénysorozatát kezdte meg városunkban. A szakmai konferencia vendégeit jelmezbe öltözött ifjú vöröskeresztesek fogadták a BKK előterében. Valamennyien a Magyar Vöröskereszt történetének egy-egy szakaszát testesítették meg a nyakukban egy-egy szöveges összefoglalóval, amelyről az érdeklődőknek meséltek is.

A rendezvény résztvevőit dr. Göndöcs Zsigmond, a Magyar Vöröskereszt elnöke köszöntötte a Színházteremben. Mint mondta, nemcsak a szépre, hanem mindenre emlékezni kell, mert a megalázó és rossz helyzetekből is tanulni lehet. Ilyen volt a Magyar Vöröskereszt számára 1956., amikor az osztrák kollégák látták el a forradalom és szabadságharc sérültjeit, rászorulóit, a magyar szervezet ugyanis a háború utáni években teljesen elveszítette függetlenségét és ezzel működőképességét is. Az elnök szerint fontos tanulság, hogy minden körülmény között és minden áron meg kell őrizni az önállóságot.

Az 1881-ben alapított Magyar Vöröskeresztnek jelentős szerepe volt az első világháború előtt kezdődött ápolónőképzésben, később a frontszolgálatosok társadalmi segítésének megszervezésében, a sebesültek ápolásában és a hátra maradó hozzátartozók támogatásában, és ma is alappillére az 1920-ban elindult szervezett véradásnak. Az elnök szerint a Vöröskereszt jelenlegi stabilitása a tradíciók tiszteletben tartásának és a folyamatos megújulás képességének köszönhető. A rendszerváltáskor – ha vagyontárgyait nem is – önállóságát visszakapta a Magyar Vöröskereszt, amely azonnal építkezésbe kezdett, amelynek eredménye gyorsan jelentkezett. Míg a ’90-es években csak külső segítséggel voltak képesek feladataik ellátására, komoly  anyagi és eszköztámogatást kaptak például a bajor Vöröskereszttől, mára támogató szervezetté váltak. A decemberi genfi nemzetközi közgyűlésen komoly segítséget tudtak felajánlani a görög Vöröskereszt számára a menekültválság kezeléséhez. A mintegy százezer tagot számláló Magyar Vöröskereszt jelenleg gazdaságilag, mentálisan és morálisan is kiemelkedően erős tagja a Vöröskereszt egyetemes társaságának – hangsúlyozta az elnök.

Történelmi áttekintéssel folytatta a konferenciát Fodor Antalné, a Pest megyei Vöröskereszt elnöke. Kiemelte a szervezet közösségi jellegét és mindig a társadalmi kihívásokra reagáló sokszínű tevékenységét, valamint azt, hogy jelenleg is óriási szerepük van a szociális gondoskodásban, amelyet sem az állam, sem pedig az önkormányzatok nem képesek teljességgel megoldani.

Török Sándor szakbizottsági elnök az országosan kiemelkedő százhalombattai szociális ellátórendszert mutatta be. Hangsúlyozta, hogy a működtetésében nagyszerű partner a Vöröskereszt Pest Megyei Szervezete, amelynél kiváló szakemberek és kiváló emberek dolgoznak.

Egyebek mellett az "átalakító hozzáállásra" hívta fel hallgatósága figyelmét Nis Sperling, a Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Európai Zónairodájának ifjúsági referense. Mint mondta, a vöröskereszteseknek úgy kell tevékenykedniük, hogy azok, akiknek segítenek, egyre kevésbé legyenek rászorulva a támogatásra.  A világméretű karitatív szervezet társadalmi szerepvállalásának lényege, hogy "fontosabb valakit megtanítani horgászni, mint halat adni neki." Emellett működésük másik alapelvét, az egyetemességet is kifejtette. Mint mondta, a Vöröskeresztben az összes nemzeti szervezet egyenlő státusszal és kötelezettséggel rendelkezik. Semelyikre sincs rákényszerítve, hogy bármilyen segítséget nyújtson a másiknak, de a szolidaritás és a nemzetközi segítségnyújtás rendkívül fontos motiváció.

A szakmai program befejező részében olyan innovatív törekvéseket mutattak be a Magyar Vöröskereszt tagjai, mint az AHA hajléktalanszínpad, a képzést, vállalkozói tevékenységet, közösségfejlesztést, rehabilitációt és foglalkoztatást egyszerre végző Budapesti Vöröskeresztes Szolgáltatóház, vagy a devecseri Recikli Műhely, amely egy egész térség sokszínű és összetett támogatását és fejlesztését látja el.