Körömi Lajos 22 éve vezeti saját kárpitos műhelyét, 1994-ben kezdte el a százhalombattai polgárőrség megszervezését, aminek azóta is egyik vezetője. 1996 óta a Pest Megyei Polgárőr Szövetség elnökségi tagja, több funkciót is ellátott, elnökké választásáig alelnökként tevékenykedett. Április 1-jétől az Országos Polgárőr Szövetség Etikai bizottságának tagja, rendszeresen részt vesz az OPSZ képzésein, több bűnmegelőzési akadémiát végzett. Kiemelkedő tevékenységének elismeréseként megkapta a Polgárőr Érdemérem összes fokozatát, 2009-ben pedig a Polgárőr Érdemkereszt arany fokozatát is.

Mint mondta, a Kiskunfélegyházán rendezett megyei közgyűlésen 123 küldött vett részt, akiktől száz százalékos támogatást kapott. Elnökként jelenlegi legfontosabb feladata a megyei polgárőr iroda létrehozása, ahol az új törvényi szabályozás értelmében főállású irodavezetőt is foglalkoztat majd az OPSZ. Emellett szoros kapcsolatot kell fenntartania a megye 123 polgárőrszervezetével, amelyek összesen mintegy 8000 tagot tömörítenek, menedzselnie, ellenőriznie kell a különféle pályázatokat, és fel kell állítani a megyei munkabizottságokat azokon a kiemelt területeken, amilyen a sport, az ifjúságvédelem, vagy a közlekedésbiztonság.

A polgárőrség tevékenységének új szabályozása jelentős változást hozott a szervezetek életében, eszerint ugyanis a jövőben csak a polgárőrség foglalkozhat közbiztonsági és bűnmegelőzési tevékenységgel, más civil szervezetek nem. Az országos szövetség köztestületté alakult, Körömi Lajos azonban hangsúlyozza: a polgárőrök eddig is közfeladatot ellátó személynek minősültek, vagyis kiemelt védelmük, jogosítványaik nem változtak, csupán feladataik nőttek. Hozzáteszi: a közbiztonság őrzése az állam feladata, és úgy véli, az, hogy ebbe a polgárőrséget is bevonják, a megbecsülés jele.

Az új szabályozásnak köszönhető változás az is, hogy az OPSZ etikai bizottságot hozott létre, aminek az a feladata, hogy eljárjon a polgárőrséggel szemben felmerülő panaszok ügyében.

Körömi Lajos elmondta, hogy annak idején a közbiztonság és a rendőrség helyzete is ösztönözte abban, hogy kezdeményezze a polgárőrség megalapítását Százhalombattán. Támogatóra talált Szél Pál képviselőben, akivel azóta is együtt vezetik a szervezetet. A polgárőrség az egész országban óriási fejlődésen ment át azóta. Annak idején csak figyelő és jelző szolgálatot láthattak el, mára azonban együttműködési megállapodásokat kötöttek a rendőrséggel, a katasztrófavédelemmel, a postával, a környezetvédelmi minisztériummal és számos egyéb közfeladatot ellátó hatóssággal, intézménnyel. Mindeközben megőrizték civilségüket, önkéntességüket és politikai semlegességüket.

A polgárőrök folyamatos képzésben vesznek részt, alapvető, hogy ismerjék tevékenységük jogi hátterét, szervezetük szolgálati és működési szabályzatát, emellett szakértők bevonásával szereznek speciális ismereteket azokon a területeken, ahol ez szükséges, a vezetők pedig folyamatos pénzügyi, gazdasági, jogi továbbképzésben részesülnek.

A százhalombattai szervezet mindig élen járt az újításokban. Az elsők között alakítottak lovas polgárőrséget, ifjúsági, vízi szolgálatot, de példaértékű a tevékenységük abban a sokrétű együttműködésben is, amit a közterület-felügyelettel, a gyermekvédelmi szolgálattal, a Hulladékkommandóval, a Vöröskereszttel és egyéb szervezetekkel alakítottak ki. Körömi Lajos azonban hangsúlyozta: nem lettek volna ennyire eredményesek, ha nem élvezik az önkormányzat kiemelt támogatását.

A megyei szervezet vezetőjeként egyik legfontosabb céljának azt tartja, hogy a különböző szervezetek egységes szolgálati és működési szabályzat alapján tevékenykedjenek, amellett, hogy a helyi szabályozásnak nyilván tükröznie kell a helyi adottságokat is. Elődjei mind rendőrök vagy nyugalmazott rendőrök voltak. Nagy Károly, aki 12 évig vezette a Pest megyei polgárőrséget, magasra tette a mércét. Kiváló szervező, innovatív vezető volt, akinek érdemes a nyomdokaiba lépni. Körömi Lajos polgárőrségben végzett feladatait továbbra is társadalmi munkában látja el.