Nincs béke a Dunánál
2008-09-30 - Kibékíthetetlen a politikai elit szembenállása, mivel nem tudnak választ adni a külvilágból érkező kihívásra, és akkor is a hatalom megszerzése az elsődleges motivációjuk, ha ennek az ára a gazdasági válság további mélyítése. Ráadásul, vagy éppen ezért, ezzel az elittel szemben teljességgel megszűnt a választók bizalma.

Így összegezte a mai hazai helyzetet Szakolczai György közgazdász a Dunánál elnevezésű konferencián, Százhalombattán szeptember 27-28-án. Nem ő volt az egyetlen a neves előadók között, aki a párbeszéd elindítását, egy józan és értelmes nemzeti, politikai konszenzus kialakítását nevezte a krízisből kivezető egyetlen útnak. A „nemzeti jobb” és a „nemzeti bal” közötti gondolatcserét, az országban meglévő problémák okainak közös feltárását jelölte meg a konferencia céljaként a kezdeményező, dr. Fazekas István alpolgármester is.

Aki bekapcsolódott a nyilvános vitába, összetett, árnyalt képet kapott a mai magyar valóság szinte minden szeletéről: az erkölcsről, az oktatásról, a kultúráról, a gazdasági és politikai jellemzőkről, de arról is, vajon milyen lelki és mentális állapotról tanúskodik a magyarok írásképe, és milyen ételeket, könyveket, műsorokat fogyasztanak.

A műveletlen ember könnyebben befolyásolható – hangzott el Véghelyi Balázs nyitóelőadásában, amelyhez aztán sokan sokféleképpen kapcsolódtak a két nap folyamán.
A tömegdemokrácia, a média által agyonmanipulált „művilág” és a benne igazán felnőtté válni, önmagukért és a világért felelősséget vállalni nem akaró tömegek életét más-más oldalról világította meg a neves grafológus, a közoktatási szakemberek, a lapszerkesztő könyvkiadó, a táplálkozástudós vagy a történelem, a politika, a gazdaság területén elismert személyiségek.
Ilyen, önmagát és saját érdekeit sem ismerő nemzet „hódolt be” az Európai Unióba Pozsgai Imre egykori művelődési miniszter szerint, és ilyen tömegeket lehet televízión keresztül vezényelni – fogalmazott Boross Péter, aki szerint a „gyönyörködtető gorombaság” mostanra alapelemmé vált a politikai eszköztárnak.

A volt miniszterelnök a történelem és a magyar „néplélek” mélységes ismeretéről, irigylésre méltó arányérzékről és élettapasztalatról tanúskodó előadásban világított rá, hogy Magyarországon hosszabb távú fejlődés mindig a realitásokkal kötött józan kompromisszumok talaján létezett, és hogy radikális módszerekkel választást nyerni lehet ugyan, kormányozni azonban nem.

Ugyancsak a felelőtlenségről beszélt Szakolczai György, csak éppen a számok nyelvén. Magyarországon negyven éve nagyobb a felhasználás, mint a bruttó hazai terhelés. A hiányt 70 százalékban hitelfelvételből pótolja a költségvetés, és a kormányzati szektor jövedelme 58,8 százalékban innen származik. Mivel az ország eladósodott, egyre drágábban jut újabb kölcsönökhöz, és ha mindez változatlanul folytatódik, elkerülhetetlen a gazdasági összeomlás. A közgazdász professzor a lehetséges megoldásokról is beszélt, hangsúlyozva: amíg a politikai elit számára az ország sorsa másodlagos a hatalom megszerzéséhez képest, nincs kiút.
Dr. Fazekas István elmondta: novemberben folytatni szeretnék a nyilvános valóságfeltárást. Bihari Mihály alkotmányjogász és Vizi E. Szilveszter, az MTA volt elnöke előadásait hallgathatják meg az érdeklődők. A téma az alkotmány, valamint a tudomány és a politika kapcsolata lesz.