A hallgatóknak a város főépítésze a tárgyi környezetben tartott előadást a helyi műemlékekről, azok hasznosulásáról, a többi között a "Matrica"-erőd és a Régészeti Park modernkori funkcionalitásáról. Dr. Oláh M. Zoltán elmondta, hogy a szakmérnök-jelöltek már többször ellátogattak Százhalombattára, hogy az itt végzett gyakorlat nyomán tanulmánytervek készítsenek. A konzultáció mostani témája a helyes elvek szerinti műemlékvédelem, annak településszerkezeti tervekbe és fejlesztési elképzelésekbe való illeszkedése volt.

A szakma egyik kihívása, hogyan alakítható ki új építészeti környezet a korábbról fennmaradt építészeti értékek megtartásával.

Százhalombattán védettség alatt állnak a halomsírok és a III. században épített, az egykori Pannónia határait védő római erőd fennmaradt részei, 2000 éves történelmi múltat megjelenítve. A négyzetes, fallal körülvett katonai terület egyik kapuja előtti egykori polgárváros maradványai hétvégi telkek alatt találhatóak, ami korlátot szab a tulajdonosok építési lehetőségeinek.

A rómaiak távozása után az nagyvízi meder területen lévő erőd az árvizek hatására gyorsabb ütem kezdett pusztulni, mint az országban egyéb helyein található építészeti emlékek. A terület és a környezete hasznosult a középkorban Báté falu létrejöttével, aminek temploma az erődön belül épült fel. A szenthely falait már feltárták, régészeti értelemben dokumentálták, azonban ezek műemlékvédelmi szempontokat figyelembe vevő bemutatására még nincs konkrét terv.

A település korábbi élete a Sánc-hegy tetejére, nagyjából, az Érd-Ófalu és Százhalombatta Óváros közötti területre koncentrálódott; itt több ezer éves kultúrák hagytak nyomot. A legérdekesebb a tetőn található mintegy 400 halom, amikről elnevezték Százhalombattát. Az emlékek régészeti területen vannak, ezért nem építhető be; ennek a konfliktusnak nehéz a feloldása. A főépítész szerint, ha lenne is új építkezés, a megoldás egy kerítések, szőlőültetvények és gyümölcsfák nélküli ligetes táj lehet, ahol a füves területből kiemelkedő sírhalmok lennének az uralkodó elemek. Ezen elképzelés szerint a terület meditatív kirándulóhelyként is funkcionálna.

 

Dr. Vukoszlávlyev Zorán a BME egyetemi docense emlékeztetett, hogy három éve kezdődött az együttműködés Százhalombattával a római Limes határvonal örökségének megjelenítését célzó nemzetközi projekt keretében. A program során vizsgálták a "Matrica" tábort és a különböző korokhoz köthető örökségeket, illetve ennek része volt egy római kori hajó battai kikötése is 2022 nyarán.

A BME több évtizede folytat egyetemi diploma utáni műemlékvédelmi szakmérnöki képzést, kifejezetten a történeti értékekre koncentrálva. A "Matrica" tábor, mint római örökség helyszín nagyon fontos részét képezi a magyar keresztény kultúra előtti időszaknak. A mostani közös helyszíni gyakorlat a pár éve kezdett együttműködés folytatása. Felkeresték az országosan egyedülálló, bronz- és vaskori épület-rekonstrukciókat magában foglaló és Régészeti Parkot. A helyszínbejárás során begyűjtik a régészeti információkat, megismerik a terület településbeli elhelyezkedését, amik alapján a turisztikai fejlesztést és a területhasználat lehetőségit figyelembe vevő építészeti koncepció vázolható fel.