Oratórium-drámát csakis költők képesek írni. A városunkban élő Fazekas István legújabb színpadi műve kifejezetten költői alkotás, mely két világszint, az égi és a földi határmezsgyéjén robbantja ki a konfliktusokat. A Gyógyítók című színpadi mű drámai szituációját a hétköznapi élet, s az élet mögött meghúzódó metafizikai dimenzió együttes láttatása teremti meg. A darab egyik újszerűsége az, hogy Fazekas ezúttal nemcsak a Halált, hanem az Életet is megszemélyesíti. A két nagy ellenfél kibékíthetetlen érdekeket és értékeket ütköztet meg egymással, s ennek a tükrében lesznek láthatóvá a földi cselekvések, melyekre folyamatosan kihatnak a metafizikai történések is.

A történet egyszerű, mégis tele van filozófiai és teológiai mélységekkel. Az Élet és a Halál fogadást kötnek, hogy az előttük frissen szerelembe esett párt el lehet-e választani egymástól, avagy sem. Az Élet úgy érzi, ez halálos szerelem, tehát a Halál sem tudja a fiatalokat elválasztani egymástól. Ám a Halál halálos betegséggel sújtja a lányt, s a fiú szerelme elillan, hűtlenné lesz a beteg lányhoz. "Nekem egy életerős nőre van szükségem!" – hangzik el a kegyetlen kijelentés. Lehet-e ennél fájdalmasabb a lány számára? S vajon mi lesz a további sorsa? A Halál már-már diadalittasan ünnepli magát, s úgy tűnik, rombolása a lány halálával teljessé válhat, ám egy dolog mégis elbuktatja. Egy kutató, aki a rákos betegekért vállalja a küzdelmet. Akinek istenáldotta tehetségét nem töri meg a korrupt és korrumpálni akaró hatalom sem. Aki az emberért és találmányáért vállalja az üldöztetését.  

Fazekas István erős költői nyelvezetű színdarabja az élet és halál kozmikus harcán át vizsgálja a nagy feltalálók sorsát, középpontba állítva Béres Józsefnek az emberi életért való munkásságát. A Jókai-díjas szerző Béres József meghurcoltatásának a történetét A megvádolt című történelmi drámájában már megírta. Ezt a művét 2016-ban egyszerre két színház is a műsorára tűzte. A kecskeméti Katona József Színházban Árkosi Árpád rendezésében, a budapesti Újszínházban pedig Béres hívócímmel Kerényi Imre Kossuth-díjas rendező színpadra állításában láthatták a nézők. Míg a történelmi drámában a cselekmények fő mozgatója Béresnek a szocialista hatalommal szembemenő lelkiismerete volt, az oratórium-játékban a metafizikai térből érkező dinamizmus lesz a tudósok küzdelmének a legfontosabb oka, mozgatója, a konfliktusok kiélezője. Így válik Béres József küzdelme is egyetemes érvényűvé.

Fazekas István az előadás után így nyilatkozott: "Az örök nagy kérdés, hogy életünk elválaszthatatlan része-e a halál, elsősorban ez izgatott, amikor írtam a darabot. Az embernek minden körülmények között vállalnia kell a létet: egyrészt egyszerűen, a maga realitásában, tehát úgy, hogy életünk természetes velejárója az, hogy meg kell halnunk, másrészt pedig mitikusan, tehát abban az értelemben is, hogy a halál fölött igenis lehet diadal."

A dráma szereplői Kiss-B Atilla Kossuth-díjas énekes osztályából kerültek ki, név szerint: Lipics Franciska, Vajda Zoltán Richárd, Bartus Bertalan, Nagy Júlia, Antolovics Péter, Oszvald Balázs, Árki Lili Katalin, Nagy Alma Virág, Bayer Fruzsina, Molnár Kristóf.  Zeneszerző: Koudela Olivér. Díszlet, jelmez, koreográfia: Fejes Szabolcs. Rendezte: Molnár Kristóf. Az oratórium-dráma hamarosan több vidéki városban is látható lesz.