A program lehetővé teszi, hogy magyarországi iskolák tanulói az állam támogatásával osztálykiránduláson vegyenek részt a szomszédos országok magyarlakta területein. Ez a kirándulás nem terheli a családok költségvetését, mert teljesen ingyenes.

2021-ben kellett pályáznunk a kirándulásra, 2022 februárjában tudtuk meg, hogy utazhatunk. Az örömünk ekkor még nem volt teljes, mert oltottsághoz kötötték az utazást. Márciusban változott a helyzet: feloldották a korlátozásokat, vagyis az oltatlanok is utazhattak. Óriási volt a boldogság. Izgatott tervezgetés, készülődés következett, május 9-én pedig indulhattunk.

Az erdélyi úton a diákok kiemelt jelentőségű várakat, kastélyokat, védett műemlékeket tekintettek meg, melyek a magyarság szempontjából fontos eseményeknek adtak

otthont. Elsőként Nagyváraddal ismerkedtünk, Szent László városával – monostorát és várát Szent László királyunk alapította. Később kedvelt helye volt Ady Endrének is. Az egykori Emke-palota, ma Astoria Szálló, kávézójában szívesen töltötte idejét.

Marosvásárhelyen megcsodáltuk a kultúrpalota tükörtermét és az ólomüveg ablakain látható magyar mondák, népballadák jeleneteit. A református vártemplom szőnyegében még mindig látható a varázslatos dátum: 1940. IX. 10.  A második bécsi döntés után Marosvásárhelyre ekkor vonultak be a magyar csapatok, és a város 1944-ig ismét Magyarország része lehetett. Megkoszorúztuk Bolyai Farkas és Bolyai János - kiváló matematikusaink - szobrát, és megnéztük a Teleki Tékát.

Csikszeredán a Mikó-várban megnéztük a Csíki Székely Múzeum kiállítását, majd ellátogattuk a csíksomlyói búcsúk helyszínére.

Válaszúton egy lélegzetelállító néprajzi gyűjteményt csodáltunk meg. Kallós Zoltán több mint 8.000 tárgyat gyűjtött össze különböző településekről, és ezt rendezték össze kiállítássá.

Kolozsváron láthattuk a Szent Mihály templomot, melyben ötvenszer volt országgyűlés, és négyszer fejedelmet is választottak itt. Mátyás király és Bocskai István szülőházánál is jártunk, majd olyan felhőszakadás kerekedett hirtelen, hogy be kellett fejeznünk városnézésünket.

Erdély a tündérek és a legendák helye. Nemcsak megnéztük a gyönyörű természeti képződményeket, hanem a hozzájuk kacsolódó történeteket is meghallgattuk. Láttuk a Medve-tavat, a Gyilkos-tavat, a Békás-szorost. Jártunk a Tordai-hasadéknál is, ahol meghallgattuk Szent László legendáját, a sóbányában pedig megtudtuk, hogy a bányában annyi só van, amely elég volna az egész világnak 100 évre.

Megismerkedtünk a mezőség múltjával és jelenével, Kalotaszeg sajátosságaival. Gyönyörű kalotaszegi hímzéseket, szőtteseket láttunk Zsobokon. Itt hallottuk a ,,kivarrt út" történetét. A falunak nem volt megfelelő útja. A falusi asszonyok összefogtak, kézimunkáztak, a termékeket Németországban, Hollandiában értékesítették. A befolyt összegből megépítették a falu útját. Hasonló módon újították fel a templomot is.

Korondon megcsodáltuk a helyi fazekasok munkáit, természetesen beszereztük a vásárfiákat is. Farkaslakán megkoszorúztuk Tamási Áron sírját, és felidéztük Ábel történetét.

Szejkefürdőn nem tudtuk megnézni Mini Erdélyt, mert egy ,,kíváncsi" mackó megelőzött bennünket, és feldúlta a kiállítást. Utunk során mindenhol kedves, segítőkész magyar emberekkel találkoztunk, akik nagyon örültek annak, hogy Magyarországról ellátogattunk az elcsatolt erdélyi területekre. Nagyon jó kapcsolatot teremtettünk az ott élő magyarokkal, és erősítettük egymásban az együvé

tartozás érzését. A programok felejthetetlenek, a 13-14 éves gyermekek felnőttként is szívesen fognak rá visszaemlékezni. A diákok már most szívesen visszautaznának Erdélybe. Többen elmondták, hogy szeretnék a szüleiknek is megmutatni mindazt a csodát, amit együtt láthattunk, tapasztalhattunk.

Kovács J.Péterné

szervező tanár, osztályfőnök