Nyílik a gyerekkönyvtár ajtaja, és belép egy felnőtt. Egyik karjával furán nyúlkál hátrafelé, de nem látom, mi van mögötte. Ám egyszer csak előbukkan egy kipirult arc, dacos tűzben égő szemekkel.

- Köszönj szépen a könyvtáros néninek! – mondja zavartan a felnőtt. A gyerek azonban megmakacsolja magát. A felnőtt pirulva elnézést kér, betereli a gyereket a mesesarok felé. A polcon plüssök, építőjátékok, babák, autók... És persze könyvek. Vastag leporellók, böngészők telerajzolt oldalakkal, hosszabb és rövidebb mesék, versek, vékony és vastag, kicsi és óriási könyvek, kihajtogatható lapok, nyitható-húzható fülek... A könyvekben állatok, tündérek, autók, dínók, szuperhősök, vonatok, egy szóval: minden, de tényleg MINDEN!

Nemsokára azonban indulni kell, mert zár a könyvtár. Szegény felnőtt! Most meg alig tudja leszedni a kölcsönző pultról a gyereket, mert az mindenképpen szeretné elmesélni a könyvtáros néninek, hogy mi mindent látott ott hátul, a mesesarokban, meg elől a társasjátékoknál, meg középen a kisházban... Mutatja, mit színezett, mit rajzolt, és megígérteti a felnőttel, hogy ha legközelebb jönnek, akkor is fognak társasozni és puzzle-t rakni, és lapozgatni azt a sok-sok csodálatos könyvet!

Kifele menet akkorát köszön, hogy beleremegnek az üvegablakok. A gyerekkönyvtáros elmorzsol egy könnycseppet...

A százhalombattai könyvtárban mindig örülünk, ha óvodások látogatnak el hozzánk: őszinte rácsodálkozásuk, félénkből felbátorodásuk, érdeklődésük, ahogy a meséket hallgatják, mindig élettel tölti meg tereinket. Külön öröm számunkra, hogy közülük sokan visszatérnek akár már aznap vagy néhány napon belül szüleikkel, hogy beiratkozzanak.

Elindítottunk egy új szolgáltatást is: háromhetente (ennyi intézményünkben a kölcsönzési idő) 20-20 könyvet adunk kölcsön egy-egy óvodának az erre a célra kialakított dobozban. A közelmúltban megjelent, jó állapotú könyvekből válogatunk, tekintettel a korcsoportra. Abban bízunk, hogy ez idő alatt a könyveket csoportról csoportra vándoroltatva megismerik az óvodapedagógusok és a gyerekek is!

Természetesen a könyvdoboz nem válthatja ki a könyvtárral, a könyvtárosokkal való személyes találkozást! Várjuk az óvodás – és persze továbbra is az iskolás – csoportokat: mesékkel, foglalkozásokkal, beszélgetésekkel...

Mindeközben mi is szívesen meglátogatjuk az intézményeket. Örömmel viszünk élő szavas népmesét vagy papírszínház előadást. Április közepén a Pitypangos óvodákban jártunk. Köszönjük a meghívást és képeket!

László Ani, HBVK, gyerekkönyvtáros