Nagy versmondás
2022-04-12 - Ismét több száz diák szavalt együtt Százhalombatta főterén a Magyar Költészet Napja alkalmából április 11-én. Az egyik legnagyobb költőnk, József Attila születésére emlékezve a jeles nap 1964 óta ünnep.
A Barátság Kulturális Központ szervezésében délelőtt az alsósok, délután a felső tagozatosok és a középiskolások vették birtokba a Szent István teret. A rendezvényen fellépett Dánielffy Gergely és Nagy Péter János színművész, valamint a Forrás táncos szólistái, Sebes Kincső, Sebes Krisztina, Kádár Tamás, Körömi Máté, Kucsera B?lint. A kisebbek Petőfi Sándor "Anyám tyúkja" és Füstbe ment terv" című versét szavalták, a nagyobb korosztály Radnóti Miklós "Nem tudhatom", és József Attila "Mama" című versét mondták el.  
 
Vezér Mihály polgármester köszöntőjében ösztönözte a kisdiákokat a magyar irodalom minél alaposabb megismerésére, külön megemlítve két Százhalombattán élő kortárs költőt, Fazekas Istvánt és Véghelyi Balázst. A városvezető Petőfi Sándor "János vitéz" című elbeszélő költeményének rövid részletével buzdította a gyerekeket olvasásra. A sajtónak szólt arról, hogy a hagyományőrzés fontos része a magyar írók, költők életművének megismerése, ápolása. A művek máig ható mély üzenetet fogalmaznak meg az egyetemes emberi értékekről; a szülők iránti tiszteletről, a hazaszeretetről, vagy a barátságról. A Magyar Költészet Napja ez egyik legfontosabb spirituális és intellektuális ünnepünk, amely összekapcsolja a lelkeket – fogalmazott Vezér Mihály.
 
Szigetvári József a BKK igazgatója elmondta, hogy Százhalombatta 10 éve csatlakozott a Jordán Tamás színművész, rendező és Fűzfa Balázs irodalomtörténész, tankönyvszerző által 2008-ban indított "Nagy Versmondás" országos programhoz, aminek célja, hogy felhívja a figyelmet a magyar líra gyöngyszemeire. Az első battai alkalmon 1200 iskolás szavalta együtt a főtéren Arany János "Szondi két apródja" című balladáját. Bár az országos kezdeményezés kissé elcsendesedett az elmúlt években, a város továbbvitte, sőt kiterjesztette azt. Megszokottá vált, hogy a nagyobb ünnepeken mindenki közösen szavalja a Himnuszt, ezzel is erősíve az összetartozás közösségi élményét. A versek összekötik a nemzet tagjait.  Példaként említette Radnóti Miklós "Nem tudhatom" című költeményét, ami 10 millió magyarnak ugyanazt jelenti.