A nemzetnek nincs határa - felavatták az új Trianon-emlékművet
2021-06-05 - Ünnepélyes keretek között avatták fel Százhalombattán a Szent István templomnál, az első világháborút lezáró, 1920 június 4-ei trianoni békeszerződés emlékére állított új emlékművet. A döntés következtében Magyarország elveszítette területének kétharmadát, a lakosság harmada a szomszédos országok állampolgára lett.
A nemzeti összetartozás napi eseményen jelen volt többek között Vezér Mihály polgármester, Török Sándor és Nagy Balázs alpolgármesterek, Bóna Zoltán országgyűlési képviselő, a képviselő-testület tagjai, köztük az emlékműállítást kezdeményező Lukács Bernadett.
 
Az ünnepi műsort Szigetvári József művészeti vezető rendezésében a százhalombattai Forrás Néptáncegyüttes Független Színház adta elő, Benkő Péter színművész közreműködésével.
 
A két méter magas, gránitból készült obeliszket egy négy méter átmérőjű kör közepén helyezték el, elején Magyarország címerével és egy "régi-új" ország térképpel, hátulján a "HATÁRA CSAK AZ ORSZÁGNAK VAN, A NEMZETNEK NINCS" felirat olvasható. Az obeliszktől jobbra helyezték el a nemzeti lobogóval az öt méter magas zászlórudat, az alapzatot az elcsatolt országrészeket szimbolizáló öt sziklakő veszi körbe, Erdély, Kárpátalja, Felvidék, Őrvidék, Délvidék felirattal. A műemléket Pankotai Gyula kőfaragó mester készítette.
 
Vezér Mihály örömét fejezte ki, hogy a járvány lecsengésével, hosszú idő után szabadon ünnepelhet a város. A legfőbb célnak nevezte, hogy a bennünk lévő kételkedést erős hittel, tudással és akarattal legyőzve küzdjünk a diktátum által előidézett megosztottság ellen. Ezt az érzést kisugározva megvalósulhat a magyarság mindig is áhított egysége, ami nélkül nem lehet előre lépni. Felidézte, hogy az óriási veszteségeket okozó, igazságtalan, példa nélküli diktátum a nagyhatalmi politikai érdekeket szolgálta, aminek következtében meggyengült az állam. A mai napig fáj Trianon, emlékezni kell az igazságtalanságra, azonban ahelyett, hogy hasonló eszközökkel revansot vennénk, előre kell nézni. A magyarok szerte a világban testvérekként gondolhatnak egymásra, ezáltal erősítve az egy nemzethez való tartozás érzését, amely segíthet a ránk rótt próbatételek elviselésében, megoldásában. Összekapaszkodva a terhek sokkal könnyebbé válnak, és az örömünk is megsokszorozódik.
Az élete egy részét Százhalombattán töltő Márton Béla festőművészre emlékezve a polgármester felidézte, hogy "nagy világutazó volt", mert a trianoni döntés következtében anélkül lett több ország állampolgára, hogy elhagyta volna az egykor magyar Kárpátalját, ahová még gyerekként költözött szüleivel az Egyesült Államokból. Végül ideiglenes útlevéllel Magyarországon, Százhalombattán telepedhetett le, majd személyes közbenjárásra teljesült régi vágya, és a Magyar Köztársaság állampolgára lett. Hazaszeretettel átitatott képei a gyerekkort idéző szép kárpátaljai tájakat jelenítik meg, alkotásai a városházán is láthatóak.  
A városvezető emlékeztetett, hogy a diktátum következtében a földek, a bányák, a bankok és a vasúthálózat jelentős részét elvesztettük, a honvédség létszámát pedig 35 ezer főben korlátozták, gyógyírt jelent azonban, hogy mára az Európai Unió jórészt összecsatolta az elszakított területeket.
Vezér Mihály köszönetet mondott mindenkinek, akik révén megvalósulhatott az emlékműállítás és a megemlékezés, külön kiemelve Lukács Bernadett szerepét.
 
Bóna Zoltán országgyűlési képviselő örömtelinek nevezte, hogy napjainkra az anyaország és az elszakított területek közötti átjárhatóság akadályai folyamatosan megszűntek, illetve hogy a jelenlegi kormány az egész Kárpát-medencére kiterjesztette a felelősségtudatot és a gondoskodást. Hatékony lépéseket tettek a trianoni sérelmek hatásainak enyhítése, a magyarság megmaradása, és a külhoni magyar kisebbségi jogok érvényesülése érdekében. Elmondható, hogy a korántsem könnyű vállalkozás számos szép eredményhez vezetett, amiért büszkék és hálásak lehetünk.
A 101 évvel ezelőtti esemény okán a magyar nemzetnek olyan csapást kellett átélnie, ami a mai napig komoly kihívás elé állít mindnyájunkat. Nem csak az anyaországban élők, vagy a határon kívül rekedt magyarság, hanem a magyarokkal együtt élő népek számára sem hozott végleges megoldást az elmúlt egy évszázad.
"Rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk, és talán nem is kevés" - idézte a képviselő József Attilát, aki másfél évtizeddel a trianoni döntés után fogalmazta meg ezeket a gondolatokat. Minden hazáját szerető magyar érzi, hogy megoldást kell találni, de, hogy pontosan mi a helyes, az legtöbbünk számára komoly dilemmát jelent – mondta a politikus. Az igazságtalanság folyamatos felhánytorgatása – még ha jogosnak tűnik is - főként feszültséget és gyűlöletet szít, ugyanakkor a múlt sérelmeinek szőnyeg alá söprése, és a bűnök relativizálása sem helyén való. E két pólus közötti megfelelő egyensúly megtalálását az is nehezíti, hogy Trianon mindenki számára mást jelentett. Bölcsességgel és nagyvonalúsággal lehet csak felülemelkedni a múlt fájdalmain, illetve a másik nemzet tagjaira barátként és szövetségesként tekinteni, még akkor is, ha ez a szemlélet nem mindig kölcsönös.
Különösen nagy nyomást jelent napjainkban a migráció, amely veszélyezteti az alapvető európai értékeket. Ebben a szorult helyzetben együtt kell működni azon országokkal, amelyek megakarják őrizni a keresztény kultúrára épülő Európát.
Bóna Zoltán köszönetet mondott a kezdeményező Lukács Bernadett, a Fidesz százhalombattai szervezete elnökének és a képviselő-testületnek, hogy egyhangúlag támogatták az új emlékmű felállítását. "Adja a gondviselés, hogy képesek legyünk arra, hogy közös múltunkból – még ha sokszor igazságtalan és fájdalmas is – erőt merítsünk ahhoz, hogy sorsunk és történelmünk pozitív alakulásáért az összetartozás jegyében dolgozzunk és imádkozzunk" - fejezte be beszédét az országgyűlési képviselő.
 
Az emlékművet Illésy Mátyás plébános és Sárosi Gábor református lelkész szentelte fel, a megmaradást segítő krisztusi szeretetet és az Istenbe vetett hit erejét hangsúlyozva.
 
Az ünnepség végén a városvezetők, az országgyűlési képviselő, a pártok, a civil szervezetek, az intézmények és a résztvevők koszorúkat és virágokat helyeztek el az emlékműnél.
 
Lukács Bernadett a Hírtükör kérdésére elmondta, nagy örömmel és büszkeséggel tölti el, hogy megvalósulhatott az elképzelése, valamint, hogy sok városlakó részt vett az avató ünnepségen. A visszajelzések alapján mindenkinek tetszik az emlékmű, amelyet a járvány miatt nem tudtak tavaly felavatni. A Szent István templom szellemisége még kifejezőbbé teszi a közölni kívánt üzenetet - tette hozzá a képviselő.