A legfontosabb feladat az élet, az egészség és a munkahelyek megvédése
2021-04-14 - Raktárkomplexummal bővült a Novochem Kft. Százhalombattán. Az ünnepélyes avatáson jelen volt többek között Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, akivel aktuális gazdasági, egészségügyi és egyéb kérdésekről beszélgettünk. A miniszter szerint jó esély van arra, hogy mielőbb megfékezzük a koronavírus-járványt, és nyithasson Magyarország.
- Mit kell tudni a Novochemről, illetve a most átadott részlegről?
A cég veszélyes anyagok tárolásával foglalkozik, amely kulcságazat ma Magyarországon, mert egyre több - elsősorban az elektromos autógyártáshoz kapcsolódó - olyan modern iparág telepszik meg hazánkban, amelyek ilyen anyagokat használnak. A biztonság itt életbevágó, és a környezeti károk megelőzéséhez nagyon magas technológiájú beruházásokat kell végrehajtani. A német tulajdonú Novochem most egy 800 millió forintos beruházással jelentősen megnövelte az itteni raktározási kapacitást, illetve egy termékfejlesztési laboratórium is megkezdi működését, ezáltal továbbra is biztosítják az itt dolgozó 143 fő munkáját a jövőre nézve. A tulajdonos Oqema csoport legmodernebb telephelye jött létre Százhalombattán.
 
- Több ipari park található a Százhalombattát is magában foglaló választókerületben, milyennek látja a térség gazdasági helyzetét?
A régió sikeréről mindent elmond, hogy az ipari parkok gyakorlatilag megteltek, éppen ezért most nagy feladat lehet az önkormányzatok számára, hogy újabb ipari fejlesztésekre alkalmas területeket jelöljenek ki. A helyi munkaerő megtartását, az ingázás elkerülését szolgáló további beruházásoknál is fontos, hogy ezzel ne veszélyeztessék a lakosság komfortérzetét.
 
- A külföldi beruházások milyen arányt képviselnek Magyarországon napjainkban?
Az ország rendkívül vonzó a nagy külföldi cégek számára, mert Európában nálunk a legalacsonyabb a személyi jövedelemadó és a társasági adó, így abszolút versenyképes környezetet tudunk biztosítani, illetve a munkaerő képzettsége és szorgalma, valamint az átalakított és modern felsőoktatás is komoly vonzerőt jelentenek. A tavalyi nagy beruházások 94 %-a külföldi vállalatokhoz kötődött, és közülük is a kínaiak szerepeltek az első helyen, mintegy 600 millió eurós értékkel. A trend folytatódik,  idén év elején Magyarország történetének legnagyobb zöldmezős beruházását jelenthettük be, a Százhalombattától 30 kilométerre lévő Iváncsán 2,3 milliárd dolláros befektetéssel elektromos akkumulátorgyártó üzemet épít egy koreai vállalat, amely egyébként együttműködik majd a Novochemmel.
 
- Milyen eszközei vannak a kormánynak a gazdaság élénkítésére a különleges kihívást jelentő járványhelyzetben?
Mi úgy döntöttünk, hogy nem szociális alapon adunk pénzt a gazdaságba, hanem beruházási alapon. Úgy döntöttünk, hogy nem nézzük tétlenül, hogy megugorjon a munkanélküliség, és majd valahogy kezeljük a helyzetet. Ehelyett, ezt megelőzendő, felajánlottuk a magyarországi vállalatoknak, hogy a beruházásuk felét-harmadát megtérítjük abban az esetben, ha senkit sem bocsájtanak el. Ez bevált, 1434 vállalatnak adtunk támogatást, ezek döntő többsége, mintegy 80 %-a magyar, ami azt mutatja, hogy a hazai gazdaságnak kialakult egy olyan gerincoszlopa, amelybe tartozó vállalatok – bár támogatással – de képesek a nehéz helyzetben is fejleszteni, leépítés vagy bezárás helyett.
 
- Megosztó döntés volt itthon és az unióban is a koronavírus-járvány elleni küzdelemben, hogy a magyar kormány - Európában elsőként - orosz és kínai vakcinákat is vásárolt. Miért volt erre szükség?
Tapasztalati döntést hoztunk. Amikor beütött a világjárvány tavaly tavasszal, akkor az egészségügyi védekezéshez szükséges eszközökből - maszkok, lélegeztetőgépek, védőruhák - jelentős hiány volt, és mindenki egyszerre próbálta azokat beszerezni Kínából. Később, amikor egyértelmű lett, hogy az oltás jelenti a megoldást, félő volt, hogy hasonló hiány lesz a vakcinákból, mert a kevés számú gyártó nem tudja kielégíteni az egyszerre megnövekedett keresletet. Láttuk, hogy aki csak egy forrásra tervez, az nagyon komoly hátrányba kerülhet, ezért döntöttünk úgy, hogy a brüsszeli központosított beszerzésben való részvételünk mellett, a keleti irányú vásárlási lehetőségeket is felmérjük. Mivel a magyar szakemberek úgy ítélték meg, hogy a kínai és az orosz vakcinák is biztonságosak és hatékonyak, ezért semmi sem szólt amellett, hogy ezeket ne vásároljuk meg. Az élet igazolta, hogy jó döntést hoztunk, már 2,2 millió keleti vakcina van Magyarországon, vagyis az eddig beoltottak majdnem fele keleti vakcinát kapott. Ha nem lettek volna itt ezek az oltóanyagok, akkor ennyivel több ember lett volna kiszolgáltatva a vírusnak. Első helyen állunk Európában a beoltottságot tekintve, ez pedig lehetőséget teremt arra, hogy elsőként térjünk majd vissza a normális életvitelhez, ami óriási előnyt fog jelenteni társadalmi és gazdasági területen is.
 
- Hosszú távú megoldást a magyar oltóanyaggyártás jelenthet a járvány elleni védekezésben. Mikor kezdődhet ez el?
Épül egy vakcinagyár Debrecenben, zajlik a fejlesztés, és ismerve a magyar szakemberek képességét, - csak hogy Karikó Katalint említsem - a világ élvonalába tartozhatunk a virológia területén is. A hazai gyártás fél-, egy év múlva kezdődhet, addig viszont szükség van a külföldi beszerzésre.
 
- Ön is átesett a fertőzésen, sportos fiatalemberként is hetekig küzdött a koronavírussal, pedig még nem az agresszívabb brit mutáns fertőzte meg. Hogyan élte meg fizikailag és lelkileg ezt a helyzetet?
Fizikailag és lelkileg is nehéz volt, mert engem nagyon megpróbált a vírus. Dacára azon sztereotípiának, hogy a fiatal, nem túlsúlyos, rendszeresen sportolókat nem viseli meg annyira a betegség, én sokat szenvedtem. Lelkileg azért volt megterhelő, mert nem tudta az ember, hogy mit hoz a másnap. Egy jobb nap után jött egy rosszabb, és összefüggést nem mutatva, hullámzásszerűen váltogatták egymást a tünetek. Ezzel együtt én még jól jöttem ki belőle, mert nem kerültem kórházba, lélegeztetőgépre, és túléltem. Mindenki, aki átesett ezen a betegségen megerősítheti, hogy egy alattomos kórral állunk szemben, amely sokakat megöl, ezért minden lehetséges módon küzdeni kell ellene, hogy minél előbb legyőzzük.
 
- Húsvét, Jézus halála és feltámadása után, és pünkösd, a Szentlélek kitöltetése előtt vagyunk. Mit jelentenek önnek ezek az események?
Hívő családban nőttem fel, katolikus iskolába jártam, és a gyerekeimet is ennek szellemében nevelem. A keresztény és a katolikus ünnepeket mindig megtartjuk. Az elmúlt egy év ilyen ünnepeire visszatekintve azonban szomorúan gondolhatunk, mert sok család szenvedett el veszteséget. Nem lehet most emelkedett lélekkel ünnepelni, de reménykedhetünk abban, hogy már a pünkösdöt, majd a karácsonyt és jövőre a húsvétot ismét a megszokott körülmények között tölthetjük. Ehhez arra van szükség, hogy Magyarországon mindenki megkapja az oltást, aki azt kéri.
 
- Talán még korai, de mégis felvetődik a kérdés, hogy ön szerint mi a tétje a jövő évi országgyűlési választásnak?
A választás előtt a legfontosabb feladat az élet, az egészség és a munkahelyek megvédése. A politikai kérdések ennek tükrében most háttérbe szorulnak, a lényeg, hogy rövid időn belül biztonságban legyen a magyar lakosság, és újra tudjuk nyitni a gazdaságot, az országot. Az aktuálpolitikai kérdésekkel ráérünk majd akkor foglalkozni, ha normalizálódott a helyzet.
 
- Az eddigi választásokhoz képest most először várható teljes ellenzéki összefogás. Mit gondol erről?
Óriási képmutatás zajlik a világban, mert mindaddig, amíg a Jobbikot fel lehetett használni a Magyarország elleni támadásokhoz, csak azt hallottuk, hogy nálunk antiszemitizmus van, amit a párt léte bizonyít. Hiába határolódtuk el az ellenzéki párttól, ez senkit sem érdekelt. Most viszont, hogy a liberális, zöld, szocialista és kommunista oldal fog össze a Jobbikkal, így hirtelen elfogadott lett a párt Európában. Ezt azt jelzi, hogy sokan, nagyon sok követ meg kívánnak mozgatni azért, hogy a magyar érdekeket képviselő nemzeti, keresztény, patrióta alapokon nyugvó politika ne folytatódhasson. Világosan látszanak már most az erre irányuló külső beavatkozás első jelei, miután a kormány által képviselt irány érdeksérelmet okoz Magyarországon kívül.
 
- Jöjjön egy könnyedebb téma. Sportot kedvelő emberként milyen magyar szereplésre számít a részben hazai rendezésű júniusi labdarúgó Eb-én?
Emlékszem 2016-ra, amikor példátlan nemzetegyesítő hatása volt az Európa-bajnokságnak. Ki gondolta volna, hogy az osztrákok legyőzése után egy Izland elleni győzelem ünneplése is tömegeket visz az utcákra, és megtelik Budapesten a körút?  Most, amikor mindenki szeretne a bezártság érzettől szabadulni, akkor az itthon szereplő válogatott újabb sikere ebben egyesítő, felhajtóerő lehet. Reméljük, hogy kellemes meglepetést okoz a csapat, annak ellenére, hogy a csoportunkban vannak a németek, a franciák és a portugálok, de hát utóbbival játszottunk már 3-3-at az öt évvel ezelőtti Eb-n.
 
- Milyen hozadéka van egy ilyen esemény megrendezésének?
Nagyon sok energiát fektetünk abba, hogy Magyarország minél több nagy sportrendezvény házigazdája lehessen. Ha kiszámolnánk, hogy mennyi pénzbe kerülne annyi reklámfelület megvásárlása az ország népszerűsítésére, mint amennyi publicitást kapunk ezen eseménynek köszönhetően, akkor valószerűtlenül magas számot kapnánk, tehát mind-mind jó befektetés. Nem elhanyagolható az sem, hogy az ide látogatók jelentős része visszatér Magyarországra, továbbá a fiatalok ösztönzést kapnak a sportoláshoz azáltal, hogy testközelből láthatják az egyes sportágak legnagyobb sztárjait. Magyarország egyszerre sport- és sportoló nemzet, ezért helyesnek tartom, hogyha időről-időre megmutatjuk a világnak, hogy mi a legnagyobb sporteseményeknek is méltó házigazdái tudunk lenni.
 
- Rendkívül feszített a munkatempója, mi ad erőt ehhez?
Úgy gondolom, hogy egy ezeréves nemzetet képviselni a világban az egyik legszebb hivatás, és aki ebben képes lenne elfáradni, az nem értékelné kellőképpen azt a lehetőséget, amit Istentől kapott.