Az Érdi Rendőrkapitányság a Rendőrmúzeum közreműködésével a büntetőeljárásban dolgozóknak és a bűnmegelőzési szakembereknek a vagyon elleni bűncselekmények témakörében 2021. január 27-ére online előadást szervezett, melynek megtartására a Százhalombattán élő dr. Fazekas István PhD egyetemi adjunktust kérték fel. Fazekas a kapitányság bűnmegelőzési programjához csatlakozva tavaly, a Magyar Dráma Napján a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekményeket vette górcső alá, jelen előadását pedig "Az irodalom és a jog kapcsolata a vagyon elleni bűncselekmények aspektusából" címmel tartotta meg. A Jókai-díjas drámaírót elsődlegesen az foglalkoztatja, hogy az irodalmi alkotások milyen módon segíthetik a bűnmegelőzést és a felderítést. A jelenleg hatályos szabályozásban megfogalmazott törvényi tényállások mindegyikére több irodalmi példát is felhozott annak szemléltetésére, hogy az elkövetői magatartásokat milyen hasonló jellegű viselkedési attitűdök előzik meg, és milyen pszichés magatartások jellemezik az elkövetőket utólag. Kiemelten foglalkozott az uzsora-bűncselekmény bemutatásával. Mint mondta: Shakespearenek A velencei kalmár című drámája, Dosztojevszkijnek a Bűn és bűnhődés és Mikszáth Kálmánnak A Noszty fiú esete Tóth Marival című regényei jól illusztrálják, hogy az uzsorások milyen eszközöket használnak fel azért, hogy az uzsorahasznot maradéktalanul bebiztosítsák, ügyleteiket miként teszik színlelt szerződésekkel olyanokká, hogy az uzsorahaszon elmaradása esetén az legyen a látszat, mintha őket csapták volna be. Az uzsorás minden esetben vagy eltúlzott, vagy a becsületet kockára tevő fiduciárius biztosítékot követel. A fiduciárius biztosíték a jogi szakirodalomban olyan jellegű garanciát jelent, amellyel a  hitelező az adós rovására több jogot szerez, mint amennyi a követelésének biztosításához valójában szükséges és jogilag indokolt. Beszélt arról is, hogy az Elvira című drámáját egy olyan valós esemény inspirálta, ahol az uzsorás biztosítéka egy ahhoz hasonló hamis okirat volt, mint amilyet a Mikszáth-regényben szereplő Kozsehuba Tivadar Noszty Ferivel aláírat.   

A felderítés kapcsán az előadó fontosnak tartotta kiemelni azt a lélektani sajátosságot, amit Dosztojevszkij tulajdonképpen úgy fogalmazott meg, hogy a bűnös mindig bűnhődni akar, csak nem a jogrend, hanem a saját életritmusa szerint. Ez a magatartás mindig felismerhetővé válik. Jókai Mórnak Az aranyember című regénye kapcsán hangsúlyozta, hogy Krisztyán Tódornak a feljelentéssel való zsaroló magatartása teljesen összhangban áll a 2012. évi 55. számú Bírósági Határozattal, mely kimondja: "A zsarolás akár jogszerű, akár jogszerűtlen hátrány kilátásba helyezésével is megvalósulhat. Így zsarolást követ el, aki azzal fenyegetve kényszeríti a sértettet a jogtalanul követelt pénzösszeg kifizetésére, hogy a folyamatban levő büntetőügyben számára hátrányos vallomást tesz." Fazekas részletesen elemezte Truman Capote Hidegvérrel című regényét is, rámutatva, hogy annak egyes elemi az elmúlt évtizedekben miként is segítették az amerikai rendőrség munkáját.

Szatmáriné Berczi Dolóresz r. százados, bűnmegelőzési főelőadó beszámolt arról, hogy ennek a fajta érzékenyítésnek kettős hasznai is van, hiszen egyrészt a szakmai ismereteket bővíti, másrészt pedig a rendőrségnek a pedagógusokkal, a gyámhatóságokkal és a különféle társadalmi szervezetekkel való együttműködését is szorosabbra fonja.  

Nogula Tamás r. alezredes, kapitányságvezető kiemelte, hogy a bűnmegelőzés hatékonysága érdekében fontosnak tartja ezeket a szimpóziumokat, hiszen a szépirodalom mindig konkrét élethelyzetekkel foglalkozik, s hasznos, ha a bűnüldöző szervek munkatársai több aspektusból is rá tudnak nézni arra, amivel a nyomozások során éppen szembekerülnek. Szót ejtett arról is, hogy a drámaíróval folytatják a megkezdett közös munkát, a következő előadás februárban lesz a különféle technikai eszközök felhasználásával elkövetett bűncselekményekről.