#helloBATTA
2020-11-02 - Lehoczki Zsuzsanna, helytörténész közel 20 éve gyűjti a helyi témájú képeslapokat. Részben gyűjteményének darabjai, részben közgyűjteményekben fellelhető lapok, valamint korabeli újságcikekk adják a gerincét annak a kiadványnak, amely a közelmúltban jelent meg Százhalombatta várossá nyilvánításának 50. évfordulója előtt tisztelegve. Csatlakozott a munkához Balpataki Katalin, a "Matrica" Múzeum volt történésze, hogy várostörténettel, érdekességekkel, jegyzetekkel egészítse ki a képeket. Az eredmény egy minden szempontból igényes, tartalmas és szórakoztató kötet.
A képeslapokon időről időre láthatjuk, mit akartak megmutatni magukból az itt élők, mire voltak büszkék vagy mit tartottak fontosnak. Az egyik legrégebbi szívélyes üdvözlet 1905-ben adott hírt az akkor még Százhalom-Batta nevű településről, pontosabban a Lits-pusztán álló pazar kúria virágzó kertjéből. A jelenleg a "Matrica" Múzeumnak otthont adó épület, az egykori birtok központja. Az épület fényes életére itt-ott sötét árnyékok vetültek: öngyilkosság és cséplőgépbaleset is történt, amelyekről a korabeli újságok is beszámoltak.

Egész sorozatot találunk a két falusi templomról, környezetükről, történetükről, és igazán különleges a gyűjtemény egyik legelső darabja, amely az 1910-es harangszentelésen készült csoportkép. Nyomon követhetők a gazdasági változások, megjelenik a hajóállomás és a vasútállomás, a Hangya Szövetkezet pedig képeslapkiadóként a település mellett önmagát is hirdeti.

Vannak állandó viszonyítási pontjai a városnak – például a templomok –, amelyeken nyomon követhetjük a változásokat, de rácsodálkozhatunk arra is, hogy egykor hatalmas épületeteknek – például a Matta-malomnak – mára már nyoma sincs.

A Duna-part és a Halászcsárda kedvelt képeslaptéma - napernyőkkel, fürdőzőkkel, úri közönséggel. "Egy régi óhajtásnak megfelelően létrejön végre a dunai fürdőváros, a magyar Lidó" – írta 1930 októberében az Ország-Világ. Míg egyik képről a felhőtlen élet integet, a másikon dolgozók állnak a Hangya Szövetkezet ajtajában, vagy Matta Árpád malma előtt rakják szekérre a zsákokat. A hatvanas-hetvenes évek fekete-fehér képeslapjai mindig egyszerre több mindent akarnak megmutatni: tornácos falusi házat, panelsorokat, Dunán úszó hajót és a Halászcsárda előtt parkoló Volkswagent. A nyolcvanas évekre megjelennek a színes képeslapok, a modern főtéri épületek, de érdekes módon eltűnnek a képekről az emberek.

Aztán eljön az az időszak, amikor a templomok sehogy vagy esetleg csak hátulról lógnak bele a képbe, és előtérbe kerülnek a szocializmus vívmányai: a lakótelepek, az új általános iskola, a magyar-szovjet barátság emlékműve, az olajláng. Aztán eljön a rendszerváltás, felépülnek a templomok, és újra ezek határozzák meg a városképet.

A #helloBATTA olyan kiadvány, amit a város iránt érdeklődő sokáig fog a keze ügyében tartani, hogy bele-belelapozzon, elolvasson egy-egy színes érdekességet, de alkalmas arra is, hogy a hozzánk látogatók számára valami szépet, értékeset és maradandót adjunk emlékbe Százhalombattáról.

A könyv kölcsönözhető és 2 900 forintért meg is vásárolható a Hamvas Béla Városi Könyvtárban.