Szent László-díjat alapított a KÉSZ
2020-06-30 - Koszorúzást és megemlékezést tartott a templom patrónusa, Szent László tiszteletére a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének százhalombattai csoportja és a katolikus egyházközség június 26-án, Százhalombattán. A megemlékezésen először adták át a KÉSZ-csoport által alapított Szent László-díjat.
Tóth Ernő, a csoport vezetője elmondta, hogy éppen száztíz éve szentelték fel az óvárosi katolikus templomot, amely alkalomból nyár végére terveznek megemlékezést. Szent László napja a felszentelés óta hagyományos búcsúnap a településrészen. Az idei – járványhelyzet miatt – szerényebb összejövetelen megkoszorúzták a védőszent szobrát, megemlékeztek róla, és a Tolcsvay-testvérekkel, Lászlóval és Bélával is találkoztak a résztvevők. A templomban ugyanis bemutatásra került Magyar Mise című művük, amit beszélgetés és vendéglátás követett.

A battai keresztény értelmiségiek által alapított Szent László-díjat évente szeretnék odaítélni egy-egy olyan személyiségnek, aki keresztény elkötelezettségével kiemelkedő munkát végzett a város közössége érdekében. Elsőként idősebb Sefcsik Gergelynek, a cserkészcsapat alapítójának adományozták posztumusz.

Sefcsik Gergely szervezte meg 1991-ben az 1026. Számú Szent László Király Cserkészcsapatot, amelynek haláláig parancsnoka volt. A ma is virágzó közösség élete azóta is a keresztény értékrenden alapul. Soraiban gyerekek százai kaptak életre szóló élményeket, tapasztalatokat a foglalkozások, kirándulások, táborozások során. Mára a csapat jelmondatává vált az alapító példamondata: "Nem azt várjuk, hogy jó legyél, hanem hogy jót tegyél!"

Sefcsik Gergely a cserkészeten és a hitközségen keresztül komoly szerepet vállalt a város közéletében. Nevéhez köthető a többi közt javaslatára és aktív közreműködésével megvalósított Magyar Szabadságért Kereszt a téglagyár fölött, valamint az első világháborús emlékmű helyreállítása és a Wass Albert szobor felállítása is.

"Szent László királyunk példája nagyon aktuális és követésre méltó napjainkban. Imádságos csendességgel élő, ugyanakkor férfias, kemény, bátor harcos lovagként jellemzik őt a krónikák" – olvasható Tóth Ernő megemlékezésében.  A legenda tanúsága szerint "folytonosan böjtölt és imádkozott, népe bűneiért zokogott, s szíve oltárán eleven áldozatként önmagát ajánlotta fel Istennek." Uralkodóként rendet tett az ország belső zűrzavarában, majd túllépve személyes sérelmén, (Nagyapját, Vazult István király végeztette ki.) az első magyarországi szentté avatás alkalmával (István, Imre, Gellért, Zoerárd és Benedek) 1083-ban közkegyelmet hirdetett és ismét megbocsátott az ellene támadó Salamonnak.  Sikeresen harcolt az országra törő kunok, besenyők, úzok ellen.

Megszervezte az ország közigazgatását, egyházi zsinatokat tartott, törvényeket alkotott, templomokat rakatott, monostorokat építtetett (Szentjobb, Somogyvár). 1089-ben létrehozta a zágrábi püspökséget. A fejereklyéjét tartó hermát a győri székesegyházban őrzik. Szent Lászlót a székelyek saját védőszentjüknek tartják. A magyar katonák századokon át Jézus és Szent László nevével rohantak a hazánkat fenyegető ellenségre.