Az alapítvány célja a keresztény értékrend és a történelmi tárgyilagosság közvetítése, valamint a magyar nyelv hű ápolása – mondta el Széchenyi Tímea, a kuratórium elnöke. A Széchenyi család régóta fontolgatja egy olyan színtársulat létrehozását, amelyik akár a Kárpát-medence legkisebb magyar ajkú településeire, illetve a színpaddal rendelkező középiskolákba is elviheti azokat a kamaradarabokat, amelyek Jézus Krisztus követésének példázatait, vagy a magyar történelem sorsfordító pillanatait tárják a nézők elé. "Amikor gróf Széchenyi István a Nemzeti Színházat a Duna partjára megálmodta, akkor elsődlegesen az lebegett a szeme előtt, hogy a színház a magyar identitás és a nemzeti öntudat egyik leghasznosabb formálója lehet, ha annak művészei a nemzetmegtartó értékeket az ars sacra jegyében képviselik a színpadon." Hozzáfűzte, nem véletlen, hogy ez a kulturális intézmény éppen most jött létre, mert "a trianoni békediktátum igazságtalanságai ellen a leghasznosabban a kultúránkkal tiltakozhatunk."  

A vándorszínház keretében a hangjáték műfaját is szeretnék megújítani. A Széchenyi-leszármazottak Fazekas István Jókai-díjas drámaírót, a Selye János Egyetem Református Teológiai Karának adjunktusát kérték fel a vándorszínház vezetésére, aki arról tájékoztatott, hogy a indulásként az Árva Bethlen Kata, a Tony, a Pilátus éjszakája, a Zrínyi Ilona és A pillanat érkezése című színdarabokat, valamint Esztergályos Cecília Meddig vagyok? című önálló szerzői estjét tervezi műsorra tűzni. Az előadásokat meghívásos alapon, a Déryné–program keretében is utaztatni fogják.

A Széchenyi István Történelmi Vándorszínház nyitott társulás, amelyhez fenntartó partnerként – az alapítvány jóváhagyásával – bárki csatlakozhat.