Fejlesztő mozdulatok
2020-05-13 - Az iskolai beilleszkedési gondok, magatartási problémák és tanulási nehézségek hátterében nagyon sok esetben – szakemberek szerint 70 százalékban – az idegrendszer részleges éretlensége áll. Jó hír, hogy ezeket a lemaradásokat be lehet pótolni. Erdélyi Bernadett öt éve foglalkozik óvodások és kisiskolások komplex mozgásfejlesztésével Százhalombattán.
A tanulási nehézségek megelőzésére és oldására kidolgozott módszer, amit alkalmaz, Carl Henry Delacato neurológus nevéhez fűződik, hazánkban Kulcsár Mihályné neuropedagógus fejlesztette tovább.

Elméleti alapja, hogy a mozgásfejlődés szoros kapcsolatban áll az idegrendszer érésével. A gyerekek mozgásának és észlelésének fejlődése oda-vissza hatásban van egy-egy meghatározott idegrendszeri területtel. Ha a mozgásfejlődés bármelyik szakasza - gurulás, kúszás, mászás - kimarad vagy nem gyakorlódik be eléggé, a kapcsolódó érzékelő és irányító központok sem fejlődnek, differenciálódnak megfelelően. Az agyi területek elégtelen vagy nem jó működése tanulási nehézségekhez és viselkedési problémákhoz vezethet, mivel a mozgás segítségével járódnak be az idegpályák, fejlődnek az agyi rendszerek.

A százhalombattai szakember a hazai fejlesztő fiától sajátította el a részletes kérdőíves anamnézisre, mozgásos, feladatlapos felmérésre és a megfelelő fizikai gyakorlatsor összeállítására alapuló komplex fejlesztést, amelynek segítségével évről évre számos kisgyerek számára sikerül megkönnyítenie az iskolai beilleszkedést és tanulást.    
A fejlesztések gyakorlatából két esetet említett példaként. Egy kislányt azért vittek el hozzá a szülei, mert figyelem- és viselkedészavarral küzdött az óvodában. Az anamnézis során kiderült, hogy császármetszéssel született, elváltak a szülei, és a mozgásfejlődésében is voltak elmaradások. A fejlesztés során nagyon sokat változott, sokkal koncentráltabb és nyugodtabb lett. Mivel rengeteget ült monitor előtt, a szemkoordinációja is fejlesztést igényelt. Erdélyi Bernadett tapasztalata szerint nagyon sok tanulási probléma kialakulásában szerepet játszik a számítógép, a televízió és az okostelefon.

Egy kisfiú olvasási nehézségek miatt érkezett hozzá. Kiderült, hogy bizonytalan a  dominanciája, a jobb keze, de a bal lába volt ügyesebb. "A fejlesztés során különös hangsúlyt fektettünk a dominanciák rendezésére. Miután egy oldalra rendeztük őket, javult az írási és olvasási képessége, könnyebben, gyorsabban és pontosabban volt képes megoldani a feladatait."

Az idegrendszer részleges fejletlenségének hátterében nagyon sok minden szerepet játszhat, az anya terhesség alatti traumájától a szülés során elszenvedett sérüléseken keresztül a már említett korai számítógépezésig. Amelyik baba például sokat ül úgynevezett holdkompban, az a szükségesnél kevesebbet kúszik és mászik, de hátráltatja az egészséges fejlődését a szülők rivalizálása, éretlensége, mindennapos veszekedése vagy éppen az ingerszegény környezet is.

A részleges idegrendszeri elmaradások bizonyos készségek gyengeségében jelennek meg. A látás-hallás hiányosságaira utalhat például a fejletlen szem-kézkoordináció, vagy a zöngés és zöngétlen hangok megkülönböztetésére való képtelenség. A térérzékelés fejletlenségének, bizonytalanságának tipikus megjelenési formája, ha a kisgyerek folyton elesik, mindent elejt, nekimegy dolgoknak, de ugyanez a probléma állhat az iskolai agresszió hátterében is.

A gyerekek nagyon sokszor "hiperaktivitással", "rosszalkodással" reagálnak arra, hogy egyszerűen képtelenek elsajátítani valamit, ami a többieknek semmilyen gondot nem okoz.

A bemutatott komplex mozgásfejlesztő terápia már óvodás kortól alkalmazható, vagyis nagyon jó eséllyel felkészítheti a gyerekeket egy sikeresebb, kiegyensúlyozottabb iskolakezdésre, vagy kiemelheti őket a kudarcok, megbélyegzés, motivációvesztés ördögi köréből, amelyből hozzáértő segítség nélkül, a maguk erejéből szinte lehetetlen kitörniük.
A speciális gyakorlatsor, amely segíthet felfejleszteni az elmaradt részképességeket, kisebb gyerekek esetében legfeljebb nyolc, nagyobbak, vagyis iskolások számára maximum tizenhárom feladatból áll, és naponta, de legalább heti öt nap ajánlott ismételni.  A pozitív változás általában már egy hónap múlva tapasztalható, de ha három-négy hónap múlva sincs jele, érdemes lehet tovább – lelki, fiziológiai okok között – keresni a tanulási nehézség, illetve magatartászavar gyökerét.