Az átmeneti időszakra megalkotott törvénymódosítás a 71-es számú Magyar Közlönyben jelent meg április 11-i hatállyal.

Az új szabályok értelmében a beszámoló és tervező költségvetésről szóló közgyűlést május 31-e helyett a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell megtartani a társasházaknak.

Ha tulajdonosok tizede írásban kéri, akkor a közgyűlés összehívása nélkül írásbeli szavazást kell kiírni azokkal a napirendi pontokkal, amelyet kérnek és ez az SZMSZ-ben a közgyűlés hatáskörébe utalt ügyekre is vonatkozik. Nem vonatkozik viszont a beszámoló és a költségvetés elfogadására, mivel azt törvény helyezte a közgyűlés hatáskörébe. Minden esetben az SZMSZ-ben rögzített eljárási szabályokat kell betartani. Ha egy társasháznak nincs SZMSZ-e, akkor a meghívóban kell részletezni, hogy milyen módon kell a szavazatokat leadni, milyen módon történik meg a szavazatok számlálása és a kiértesítés. Az eredményről a tulajdonosokat nyolc napon belül értesíteni kell.

A veszélyhelyzet ideje alatt a közös képviselő (intézőbizottság) fokozott felelősséggel köteles eljárni, vagyis sokkal nagyobb odafigyeléssel kell dönteni olyan ad-hoc ügyekben, amelyek a veszélyhelyzet ideje alatt válnak fontossá - például fertőtlenítés, biztonsági kérdések -, de addig nem volt rá felhatalmazás, és a döntésért vállalni kell a felelősséget.
Ha úgynevezett nullás igazolást vagy jelzálogtörlést, illetve részletfizetési megállapodást kell kiadnia a közös képviselőnek, akkor azt e-mailben, szkennelt aláírással megteheti. Ugyanilyen formában elfogadható a részletfizetési ajánlat is a tulajdonostól, azonban a teljes e-mail értesítést érdemes kinyomtatni, amelyből kitűnik a feladó, a dátum, az időpont és az is, hogy kinek lett címezve a kérelem.

Amennyiben az intéző bizottság egy tagja eladja az ingatlanát vagy meghal, az intézőbizottság csökkentett létszámmal is elláthatja a társasház üzemeltetését a veszélyhelyzet ideje alatt.

A veszélyhelyzet ideje alatt nem lehet közgyűlést tartani és nem lehet felmenteni a közös képviselőt, intézőbizottságot - még írásbeli szavazással sem. Azonban le sem mondhatnak, nem kérhetik a felmentésüket a veszélyhelyzet ideje alatt.

Ha a közgyűlési határozat szerint a közös képviselő, vagy az intézőbizottság megbízatásának időpontja a veszélyhelyzet ideje alatt szűnne meg, továbbra is fennáll az új közös képviselő megbízásáig, de legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napig. Ez azokra az esetekre vonatkozik, amikor már felmentették a közös képviselőt (intézőbizottságot) de az új megválasztására már nem kerülhetett sor. Így a korábbi közös képviselő megbízása továbbra is fennmarad és nem a felmentésétől számított határidőt kell figyelembe venni, hanem a veszélyhelyzet megszűnését. Gondoskodni kell, hogy az azt követő 90 napos időszakban sor kerüljön új közös képviselő, illetve intézőbizottság megválasztására.

Ha a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke meghal, illetve kórházba vagy karantémba kerül, az intézkedési jogkör átszáll a számvizsgáló bizottságra. Ha nincs számvizsgáló bizottság vagy az is képtelen az intézkedésre, az új közös képviselő megválasztásáig bármely tulajdonostárs elláthatja a legsürgősebb feladatokat.

A rendelkezés szerint változatlanul joga van a tulajdonosoknak törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezni a helyi jegyzőnél. A könnyítés az, hogy ezt elegendő e-mailben, internetes alkalmazás igénybe vételével megtenni. Ha az eljárást nem lehet lefolytatni a jelenlegi helyzetben, akkor a veszélyhelyzet megszűnését követően kell megoldani. A bejelentő tulajdonosnak azonban megfelelően igazolnia kell, hogy ki küldte a kezdeményezést, mikor és ki volt a címzett, illetve milyen intézkedést kért.

Ha a jegyző megindítja a törvényességi felügyeleti eljárást, akkor a szükséges dokumentumokat elegendő a jegyzőhöz szkennelve benyújtani.