Az alapos kutatómunka ellenére néhány kérdés a mai napig nem tisztázott, de így is sok érdekes dolgot tudtunk meg a családról és dr. Matta Árpádról. 

A gazdasági főtanácsos, földbirtokos és országgyűlési képviselő a fővárosban látta meg a napvilágot, a nagyváradi születésű gyógyszerész, Matta László és Jálics Ilona gyermekeként 1859. augusztus 16-án. Édesapja 1859 év végén bekövetkezett halála után édesanyja (Rajeczi) Burián János, ’48-as honvéd őrnagyhoz ment feleségül 1861-ben. Két féltestvére született, Burián Aranka és Burián Aladár. 

Matta Árpád középiskoláit részben Kalocsán, részben pedig Budapesten, a piarista főgimnáziumban végezte. Jogi tanulmányokat folytatott a budapesti, a lipcsei és a berlini tudományegyetemen. 1881-ben doktorált és 1885-ben tett ügyvédi vizsgát. A pestvidéki törvényszéken joggyakornokoskodott, majd Burián János ügyvédi irodájában dolgozott, később ö éven át önálló ügyvédi gyakorlatot folytatott. Kilenc hónapig a kereskedelmi minisztériumban volt fogalmazó. Onnan a pénzügyminisztériumba helyezték át, ahonnan mint pénzügyi tanácsos vonult nyugalomba. 

1897-ben kezdett gazdálkodni saját százhalombattai birtokán, amelyet féltestvérétől, dr. Burián Aladártól örökölt. A birtokai a mai Óvárosban és Dunafüreden terültek el. Több fontos tisztséget töltött be Százhalombatta község életében. Az 1907-ben alakult Hangya Szövetkezet és a Hitelszövetkezet elnöke, a százhalombattai templomépítő bizottság elnöke, később a római katolikus egyházközség világi elnöke, iskolaszéki elnök volt. 
Az óvárosi Szent László-templomot féltestvérének, Burián Arankának sógora, Tőry Emil tervei alapján építették és készült el 1910-ben. A legenda szerint Matta Árpád egyik fiáról, Lászlóról nevezték el, ez azonban nem bizonyított.

Birtokán volt a község és a környék egyetlen gőzmalma, amely 1912-től villanyvilágítással látta el az uradalmat. Az Árpád-malom nagyjából a mai Szabadság úti virágbolt környékén működött. Matta Árpád halála után a birtokot Tildy Zoltán vásárolta meg. A Matta-malom tégláiból épült fel a jelenlegi óvárosi művelődési ház 1939-ben.

Gazdaságát 1922-ig saját maga vezette, azután bérbe adta. Az 1910-es években politikai pályára lépett. Az országgyűlés tagjává első ízben 1915-ben választották meg nagy szótöbbséggel, függetlenségi programmal a váli választókerületben.

A Károlyi-kormány Fejér vármegye főispáni székébe kívánta ültetni, amit azzal hárított el magától levelében: "Engem Károlyi Mihálytól egy világ választ el." A kommün alatt százhalombattai birtokára vonult vissza. Elfogatási parancsot adtak ki ellene nyílt és leplezetlen ellenforradalmi magatartása miatt. Pesti lakásán több ízben keresték, de nem találtak rá. Később elkobozták birtokait és több kellemetlenség érte.

A kormányzó érdemei elismeréséül a földbirtokosok közül elsőként nevezte ki gazdasági főtanácsossá, Százhalombatta község pedig 1926-ban díszpolgárává választotta. Az 1930-as években adósságai miatt dunafüredi ingatlanjaiból 270 hektárnyit parcelláztak, ami Dunafüreden gyors fejlődést eredményezett. Ezekben az években épült a még ma is működő Halászcsárda. 

Matta Árpád 1938. július 14-én halt meg, kérésére a százhalombattai temetőben helyezték örök nyugovóra. Utolsó útjára az egész falu elkísérte. Leszármazottai közül az 1928-ban született Matta Balázs januárban töltötte be a 92. életévét, Budakalászon lakik. 

Lehoczki Zsuzsa előadásában sok érdekesség elhangzott a Matta-családról. A többi között szóba került Barabás Miklós egyik festménye, amit a szakirodalom általában Matta János portréjaként ismer, de a festő saját feljegyzései között csak "Matta gyógyszerész" szerepel, így az olajképen valószínűleg Matta László látható.