Az 1970. április 1-jén hatályba lépő városi cím komoly mérföldkőnek számított Százhalombatta életében, mivel jelentős anyagi és erkölcsi többletet biztosított a fejlődéshez – emlékeztetett a polgármester. A kormányhatározat március 28-án született és április 1-jén lépett életbe. Akkor 7 742-en éltek Százhalombattán, amelynek 1930-ban és ’49-ben 1 573, 1956-ban pedig 2 605 lakója volt. A nagyipari beruházásokon és a város építésén dolgozók a családjuktól távol, nagyon mostoha körülmények között éltek, de úrrá lettek az akadályokon, amellyel példát mutatnak számunkra a mostani kihívások között. "Isten éltesse Százhalombattát! Isten éltesse önöket! Vigyázzanak magukra!" – zárta megemlékezését Vezér Mihály a városházán. 

Felemás érzésekkel ünneplünk – folytatta később a főtéren, a konferenciaközpont üvegportálján látható mini várostörténeti kiállítás egyszerű és rövid megnyitóján. "Külsőségekben másként szerettük volna, de nem a külsőség számít." Sajnálja a sok szakembert és művészt, akik rengeteget dolgoztak a jubileum méltó megünnepléséért, de erőfeszítéseik nem voltak hiába valók, mert ha véget ér a "láthatatlan ellenséggel" folyó küzdelem, megtartjuk a tervezett programokat – és duplán lesz okunk örülni. 

Az elmúlt ötven év kiemelkedő fejlődésével kapcsolatban kiemelte: "jó volt a csillagok állása", az ipari beruházással együtt nagyon sok infrastrukturális beruházásra is sor került, de ehhez és a központi akarathoz hozzáadódott a "nevesített és névtelen százhalombattai hősök" kitartó, szorgalmas, magas szakmai színvonalú munkája is, amelyért hálával tartozunk nekik. 

Arra a kérdésre, hogy milyennek szeretné látni a várost ötven év múlva, a polgármester hangsúlyozta: nyilván nagyon más lesz addigra a világ, az életünk, de amit a leginkább remél, hogy az emberek békében, szolidaritásban és a jelenleginél egészségesebb bolygón élhetnek majd összetartó és megtartó közösséget alkotva.

A Barátság Kulturális Központ olyan kiállítást hozott létre, amelynek a megtekintéséhez nem kell zárt térben tartózkodni. Örülnének, ha minél többen megtekintenék a Szent István téren járva-kelve – mondta el Szigetvári József igazgató. A bemutató 1970-es újságlapokból áll, amelyek nemcsak a város történetének kiemelkedő időszakát dokumentálják, hanem az egész korszak mindennapjaiból, hangulatából ízelítőt adnak. Érdekesség, hogy a lapok nem április 1-jén, hanem április 4-én, a "felszabadulás" huszonötödik évfordulójára megjelentetett ünnepi kiadásokban számoltak be az ország legújabb és egyben legfiatalabb városáról, amelynek létrejötte általános örömöt és reményt keltő esemény volt. 

Érdemes beleolvasni a Pest Megyei Hírlap egész oldalas fényképes riportjába, amelyben az első kilencvenhat lakás néhány lakójának – Lehel Vilmosnak, Tóth Péteréknek, Ördög Ádáméknak, Czekk Lászlóéknak és Márton Imrénének – elégedett, illetve kevésbé elégedett nyilatkozata olvasható. A régi újságlapokat nézegetve számos érdekességet lehet felfedezni arról, hogy mennyire más volt a világ – csak ötven éve.

A város ötvenedik születésnapjára a megemlékezésen sajnos nagyon kevesen koccinthattak. Török Sándor alpolgármester arra kért mindenkit, hogy este a jubileumnak is szóljon a taps.