Fazekas István monodrámája a munkácsi vár feladásának lélektani körülményeit vizsgálja, nevezetesen azt a történelmi pillanatot, amikor Thököly Imre kancellárjának árulása következményeként a császári csapatok parancsnoka, Caraffa generális egy különös alkut kínál Zrínyi Ilonának. Az alkujavaslat olyan morálfilozófiai kérdést gerjeszt, amely egyben egzisztenciális is: fontosabb-e a mások ránk bízott élete a saját becsületünknél? Az elárult Zrínyi Ilona (aki sem külső katonai segítségre, sem pedig élelmi utánpótlásra nem számíthat) választási lehetősége leszűkült: a becstelen önfeladásért cserébe megnyeri az életet, vagy a becsületért odaadja a várnép életét. Van-e harmadik lehetőség? Hogyan magasztosulhat hőssé az, akit az árulók sarokba szorítottak? Fazekas István színdarabja megmutatja a megoldást az ilyen helyzetekre, s teljes történelmi hitelességgel tárja elénk Zrínyi Ilona válaszának történetét a hatalmi pozícióból felkínált törvénytelen vádalkura. Fazekas jól érzékelteti a pillanatot, amikor az igazságtalanságot elszenvedő ember az Úristen segedelmével az igazságot felmutatja, és hirtelen olyan hatalom birtokosává válik, amellyel minden addigi aljasságot lesöpörhet. Zrínyi Ilonát leghűségesebb emberei cserbenhagyják, de a hite a legnagyobb veszedelemben is megtartja a mások életét oltalmazó hősnek, ezért árulói fölé magasztosul, s a békefeltételeket már ő diktálja.

Brunner Márta megrendítően szép és lendületes játékkal kelti életre a munkácsi hősnőt, s teszi elevenné a letűnt időket. Színészi teljesítményét az ősbemutatón a közönség hosszan tartó tapssal és hangos ovációval ünnepelte.

A színdarab rendezője az a Bártfay Rita, aki korábban a szerzőnek a Széchenyi Istvánról szóló monodrámáját állította színpadra. Fazekas Istvánnak ez a színdarabja a közeljövőben Budapesten, Esztergomban, Beregszászon, Ercsiben és Komáromban lesz majd látható. Reményeink szerint Százhalombattára is elkerül majd.