Fazekas monodrámája azt a történelmi pillanatot idézi elénk, amikor a munkácsi vár elárulásának következményeként a császári csapatok parancsnoka, Caraffa generális egy különös vádalkut kínál a felségsértéssel illetett Zrínyi Ilonának, miszerint a becstelen önfeladásért cserébe megnyerheti a büntetlen életet önmaga és gyermekei számára, a további küzdelemmel azonban kockára teszi az elért eredményeket is. Az árulás által keletkezett dilemmában szinte a lét és nemlét kérdése örvénylik. Mit is tehet egy ilyen helyzetben az a Krisztus-követő ember, akinek Isten után a hazája az első? A ráció ezt mondatja a főhőssel: "Ha a várat feladom, örökre becstelen leszek, elárulom a szabadságot és elismerem bűnösségemet abban, mit sose követtem el. Munkács védelmét: a sok hősi halált, a sok-sok szenvedést mind-mind kárnak teszem, s őseim küzdelmére is csak annyit mondok, semmi az... De megmentem gyermekeim és a várnép életét, s feloldódnak rettegéseim." Hívőn kavargó lelke azonban így summáz: "Ha harcolunk tovább, segítség nélkül elveszünk. Ám a sok halál és a sok szenvedés nem lesz hiábavaló, mert mind a magyar szabadság ügyének éltetője lesz. Hősök leszünk és mindörökre tiszták maradunk." Van-e az ilyen helyzetekben a lélek számára harmadik út? Ezt vizsgálja Fazekas István színdarabja, melynek újszerűsége abban van, hogy nyilvánvaló módon felmutatja: Zrínyi Ilonának a helyes döntéshez nemcsak az árulás tényét, hanem annak valódi okát is fel kellett ismernie. Ennek birtokában lesz képes a becstelen eseményt a becsület szolgálatába állítani, ennek birtokában lesz lelki és morális ereje ahhoz, hogy alkuba bocsátkozva a feltételeket ő diktálja, melyekkel aztán nem csupán a várnép életét menti meg, hanem a teljes amnesztia kicsikarásával annak szabadságát is biztosítani tudja.

 

Nem ez az első Fazekas-darab, melyben Gregor Bernadett főszerepet kap. A Pilátus éjszakájának Claudiájaként nemcsak a fővárosban, hanem több vidéki városban (legutóbb Kárpátalján, Beregszászon), tavaly pedig az Európai Kultúra Napján, Róma színpadán is ünnepelhette a közönség.  A Zrínyi Ilona című monodráma ősbemutatója november 17-én, a Harkányi Szabadegyetemen lesz látható, este 8 órai kezdettel. A nyilvános főpróbát jelentő előadásnak a váci Credo-ház ad otthont, november 6-án.