Kortársak a kortársakért a SZISZKI-ben
2019-09-20 - A nyár folyamán tizenévesekből álló kortárs segítő csoport olyan foglalkozásokat tartott a leendő kilencedikes diákoknak, hogy könnyebben vegyék az iskolai akadályokat.
A fiatalok olyan tréninget találtak ki, ami gördülékenyebbé teszi az átmenetet az általános iskolából a középiskolába, azaz segíti az ismerkedést, a jó közérzet meglétét az iskolai élet különböző területein. Erről számol be az alábbiakban Nyári Virág:  
 "Az első nap ismerkedős, "jégtörős" játékokat játszottunk. Bemutatkoztunk, ezáltal, jobban megismertük egymást. Később olyan feladatot csináltunk, amelyben két csapatra osztódva leírtuk, majd megbeszéltük, hogy mit várunk a gimitől és milyen félelmeink vannak.   

Nagyon jó érzéssel töltött el, hogy a segítők is elmondták saját tapasztalataikat, történeteiket a témákkal kapcsolatosan. Megnyugvást jelentett számunkra, a következő gondolatuk: ,,ami ott elhangzik, az ott is marad". Fellélegeztünk. Végre egy olyan közösség, ahol gond nélkül lehet megvitatni komoly témákat, végre egy olyan csapat, akitől segítséget és tanácsokat is tudunk kapni.

A program lezárásaként "zárókört" tartottunk, ahol mindenki elmondta, hogy mire számított, mit gondolt erről a napról, és hogy milyen tapasztalatokkal gazdagodott.
A második nap, többen voltunk, amitől páran féltek, de mindenki kellemesen csalódott. Nagyon jól szórakoztunk és sokat nevettünk, emellett kreatívkodtunk is. Kaptunk két fej alakú papírt és a feladatunk az volt, hogy az egyikre azt rajzoljuk vagy írjuk le, illetve újságból olyan képeket ragasszunk rá, amik kifejezik azt, hogy  mások mit gondolnak rólunk. A másikra pedig, hogy mit gondolunk magunkról. Ezután eldönthettük, hogy meg akarjuk-e mutatni a többieknek. Aki igent mondott, az rakott hozzá egy A/4-es lapot, és arra írhatták rá a többiek, hogy az alkotás láttán milyen gondolat jutott az eszükbe. Ezután, megnézhettük, hogy a másik hogyan reagált az alkotásunkra.
 
Utána folytattuk a témák megbeszélését. Itt mindenki elmondhatta, hogy mit gondol az adott témáról. Olyan játékot is játszottunk, hogy rövidke, pozitív üzeneteket írtunk egymásnak, amit oda is kellett neki adnunk a másiknak. Még jobb kedvünk lett tőle, és nagyon jól estek mindenkinek ezek az üzenetek. Ezután csoportképeket készítettünk. Ezt a napot is egy "zárókörrel" fejeztük be.

A harmadik nap volt a legszemélyesebb és a legbizalmasabb. Ezen a napon a problémákra fektettük a hangsúlyt. Az első feladat úgy szólt, hogy válasszunk egy kártyát, amin képek láthatóak, majd sorban mondjuk el, hogy milyen gondolatot ébresztett bennünk. A második feladat is hasonló volt, csak itt az ábrák alapján egy történetet kellett alkotnunk. A harmadik feladat pedig a probléma megoldása volt. Pár ember, aki úgy gondolta, hogy képes megosztani a többiekkel egy kisebb problémáját, azok játszottak. Úgy gondoltam, hogy én is játszok. Keresnünk kellett egy olyan képet, ami ábrázolja valahogyan a problémánkat és azt körbemutattuk. A többiek olyan kártyákat kerestek, melyek kapcsolódtak ahhoz, amilyen tanácsot akartak adni az illetőnek. Így ment ez körbe, és mindenki tanácsokkal gazdagodott. A végén arra döbbentünk rá, hogy az adott tanácsot a saját problémáinkhoz igazítottuk. Ezek után egy kis sztorizgatás jött megint, ami eléggé személyesre sikeredett. Ezt a napot is "zárókörrel" fejeztük be.

Három nap alatt megbíztunk a másikban és közel kerültünk egymáshoz. Az élménybeszámolók alapján az derült ki, hogy mindenki nagyon élvezte az együtt eltöltött időt, ezt a három napot. A foglalkozások befejeztével nehéz volt egymástól elszakadnunk, de folytatásként megbeszéltünk egy közös programot, mert annyira jól éreztük magunkat! Barátokat szerezhettünk, nem is egyet, olyanokat, akik meghatározóak lehetnek a jövőben a számunkra. Felejthetetlen élményt kaptunk!"