"Én vagyok a patkányfogó, aki messziről jön, és messzire vándorol." Így mutatkozik be Szerb Antal mesejátékában a spanyolos fekete öltözetű, hófehér csipkegallért és kézelőt viselő fiatal férfi, akit mintha az Ég küldött volna: épp a patkányinvázió kellős közepén érkezik Hameln városába. A piac közepén álló kiszáradt kútból sorra előbukkanó patkányok mind különös külsejűek (a kereskedő hatlábú patkányt lát, a molnár azt meséli, az őt rémisztgetőnek "sárga, sűrű gallérja van, mint a sör habjának"), egyvalami azonban közös bennük: nem lehet őket elkergetni. Az idegen, aki magát kereszténynek vallja, és azt állítja, hatalma van, felajánlja a városlakóknak, hogy bűvös erejű furulyájával elűzi a patkányhadat. "De akarnotok kell, Hammeln polgárai!" – inti őket.

A történetnek, amely Szerb Antal feldolgozásában majdhogynem kedves mesévé szelídül, hátborzongató legenda képezi az alapját. E legendának különféle változatai ismertek, a kiindulópont azonban azonos: a patkánybűvölő, aki varázserejű sípjával megszabadította Hameln városát a rágcsálóktól, bosszút esküszik, mert szolgálataiért cserébe nem kapta meg jogos jussát. Sípjával megbűvöli a gyermekeket, akiket – az egyes változatoktól függően – a folyóba, a Koppel-hegy mélyére, vagy épp Erdélybe csábít, ahol velük együtt a patkánybűvölő maga is letelepszik, és ők lesznek az első erdélyi szászok. E baljós hangulatú legenda Goethetől elkezdve az Anne-sorozat írónőjén, Lucy Maud Montgomeryn keresztül Reményik Sándorig számos művészt megihletett, de a feldolgozások keletkezési körülményeit és későbbi történetét tekintve alighanem Szerb mesejátéka büszkélkedhet az egyik legizgalmasabb múlttal. A Pendragon legenda, az Utas és holdvilág és még számtalan nagysikerű regény szerzője ugyanis 1919-ben, alig tizennyolc évesen vetette papírra a patkányfogó történetét, amely ezt követően hosszú évtizedekig kiadatlanul kallódott. A mesejáték hűen tükrözi a fiatal Szerb eszmerendszerét és gondolatvilágát, jelen kiadás érdeme pedig, hogy tartalmazza az eredeti kéziratot is, amelyen nyomon követhetjük az alkotás folyamatát. Igazi kincs tehát minden Szerb Antal-rajongónak.

Kölcsönözhető a Hamvas Béla Városi Könyvtárban. (A szerző megjegyzése: Szerb Antal következetesen dupla "m"-mel írja Hameln város nevét, de más említésekben egy "m"-mel szerepel.)

 

Hegedűs Anita