Az érdeklődőknek a betegségek megelőzését javasolta, amihez több évtizedes kutatói és klinikai tapasztalatát, holisztikus gondolkodással és az "elfelejtett", évezredes népi bölcsességekkel ötvözött munkásságának részleteit, osztotta meg plasztikus példákkal és magyarázatokkal. Kiemelte, hogy a testi-lelki-szellemi kondícióra egyformán van szükség. "A szeretet egyaránt hat testünkre, lelkünkre és szellemünkre." Hozzátette, hogy míg testünkkel az orvosok, gyógyítók, természetgyógyászok, szellemünkkel a tanítók foglalkoznak, lelkünk gyógyítására, táplálására ő a lelkészeket, papokat véli a legalkalmasabbnak. Gyógyulására csak akkor van lehetőség, ha mindhárom – testi, lelki és szellemi – területtel "jól" bánunk".

A Földön hét és fél milliárd ember él, és "nincs két egyforma. Mindenki egyszervan csoda!" Éppen ezért felesleges összehasonlítani egymást vagy önmagunkat mással, főként, ami a külsőnket, a "burkot" illeti. A krisztusi szeretet jegyében fogadjuk el és szeressük önmagunkat, enélkül másokat sem leszünk képesek szeretni.
Papp Lajos úgy véli, az életünkre szabad akaratot kaptunk, de a születés és a halál pillanatába nem szabad beleavatkozni. De miért jön vissza valaki a halálból? Mi az emberek kötődése a földi léthez? Az előadó szerint a kötelesség. Ezért javasolja, hogy legyen sok gyerekünk, unokánk, munkánk, szolgáljuk az embereket. "Vagy csak egy rózsalugas, ami számít ránk és ezért még nem halhatunk meg!" Arra bíztatta a megjelenteket, hogy ha nem is feltétlenül vallásos formában, de ne feledkezzenek meg a mindenkori égi segítségről, az ima, a könyörgés többezeréves gyógyító erejéről.

Három fő tényezőt említett, amelyek betegségeket és halált okozhatnak. Az általa ismertetett amerikai kutatás első helyén a családi stressz, a másodikon a munkahelyi stressz (amit sok esetben sajnos a családban vezetnek le), a harmadik helyen pedig a nemzeti stressz áll. "Nem értem, hogy miért vitázunk. Álláspontokat ütköztetünk ahelyett, hogy az egyetértést keresnénk."

A szív- és érrendszeri betegségek megelőzése érdekében az egészséges táplálkozás és mozgás fontosságát hangsúlyozta ki. Tiszta, lehetőség szerint saját (vagy ellenőrzött) termesztésű zöldségek és gyümölcsök, valamint sok zsír fogyasztását és a fehérjék, szénhidrátok mellőzését javasolta. Kiemelte a húsfélék mérséklését, elhagyását is, illetve tanácsolta, hogy részesítsük előnyben a megbízható körülmények között tartott (magyar tarka, mangalica) állati eredetű ételeket – szemben a növekedési hormonnal és antibiotikummal kezelt húspultos termékekkel. Tiszta forrás-, kút- vagy csapvizet igyunk és semmiképpen sem a mérgező csomagolású ásványvizeket. Véleménye szerint mindenki érzi, hogy mennyi vízre van szüksége a szervezetének. Ülőmunkát végző, fiatalabb szervezetnek elég lehet az egy liter, de aki egész nap a szabadban – például mezőgazdaságban vagy építkezésen, adott esetben hőségben – dolgozik, annak a hat liter is kevés lehet. "Ha nyelvünk nedves, akkor megnyugodhatunk, nem száradunk ki!"
Meggyőződése, hogy hatvan éves kor alatt minden betegséget meg lehet előzni a módszereivel, utána már "csak" gyógyítani lehet. A mozgás kapcsán hozzátette, hogy legalább két óra egybefüggő séta ajánlott naponta, hetven fölött már három, nyolcvan után pedig már négy óra mozgás szükséges.

A sófogyasztással kapcsolatos tévhitekre is kitért. Elmondta, hogy só nélkül tényleg nem lehet élni, és nem is szabad, pont a kevés sófogyasztással ártunk magunknak, például emiatt emelkedhet meg a vérnyomásunk.

Határozottan javasolja a böjtöket, legyen szó akár az ünnepiekről, de az is hatásos, ha minden napra vagy hétre beiktatunk egy-egy "miniböjtöt".

Az előadás végén többszáz éves népi gyűjtésből származó áldást mondott a színházterem közönségére, majd taps helyett egyperces elmélyülést, csukott szemmel befelé figyelő csendet kért hallgatóságától.