Tévedésben vagyunk, ha az időt vesszük komolyan
2018-06-14 - "Időhirdetés – Magyarország 2050" címmel rendezett beszélgetést a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének százhalombattai csoportja június 13-án a "Matrica" Múzeumban. A rendezvényen részt vett Jakab-Köves Gyopárka író és férje, Jakab Bálint református lelkész. A meghívottakkal Tóth Ernő, a KÉSZ helyi vezetője beszélgetett.
A beszélgetés alapját Jakab-Köves Gyopárka Időhirdetés című, a Hitel folyóiratban megjelent utópiája képezte. Az írónő elmondta, hogy novellája – szándéka szerint legalábbis – "rákérdez az időről való gondolkodásunkra és felfogásunkra, összesűríti az időt és természetesen Istenről szóló igehirdetésnek is tekinthető". Hozzátette, az utópia természetesen nem csak az elképzelt vagy félt jövőről szól, hanem – talán sokkal inkább – a jelenről megfogalmazott értékítéletünkről, kritikánkról. Véleménye szerint "ezeréves kultúránk veszélyben van ugyan", de hite szerint "az ember minden történelmi helyzetben ugyanaz". Hiába változik a kor, fejlődik a technika, gyorsul a világ, az emberek szépre, jóra és igazra való igénye örök. Azt javasolta a hallgatóságnak, hogy ne ragadjanak le a múltban, de törekedjenek a következő generáció felkészítésére a jövőt illetően, hogy bármilyen új kihívással bátran szembe tudjanak majd nézni. "Segítsünk nekik identitásukat megőrizni és megerősíteni!" Jakab-Köves Gyopárka úgy látja, hogy a mai gyerekek, fiatalok nagy részére jellemző a többi között a konzervativizmus és a józanság, ő maga a jövőt illetően egyáltalán nem borúlátó. Hozzátette, a keresztény embernek soha nem lehet sötét a jövőképe, "hisz a jövőben és bízik a Jóistenben."

Jakab Bálint a beszélgetés közben sok más mellett Székely János romániai magyar költő, író, műfordító időről alkotott filozófiáját idézte. E szerint a világ egységes – ez az egységes világ ugyanakkor folyamat és struktúra. A folyamat az egyirányú időben zajlik, és a változó struktúrák állandóan szummálódnak, vagyis összeadódnak. Az idő sem más, mint a térszerkezet állandó változása. A világ idő a térben, tér az időben, tér, mint folyamat, a tér struktúrájának időbeli szummálódása. "Ha mindezt komolyan vesszük, badarság elsikkadt lehetőségről beszélni. A világ nem előre halad, hanem hátulról épül. Nem cél felé tart, hanem múltjából összegződik." Fontosnak tartja, hogy átadjuk a nemzedékről nemzedékre öröklődő tudást, évszázadok tapasztalatát az élet minden területén. "A digitalizáció a mindennapjaink szerves része és eszköz, az emberi lét megközelítése azonban analóg marad."

Jakab-Köves Gyopárka reménysége mellett a "mi felelősségünket, vagyis a személyes mintát, értékrendet, hiteles példamutatást" hangsúlyozta ki. Az est során a közönség soraiból feltett kérdésekre is válaszoltak a meghívott előadók. A Beszélgetések a jövőről című programsorozat aktuális rendezvénye az írónő legújabb kötetének dedikálásával ért véget.