A bolygó offline és az is marad
2018-04-25 - A fogyasztói társadalom kihívásairól, a közösségi médiáról és a sokszor hozzá társuló addikcióról, az érzelmi inkontinenciáról, a társadalmi nárcizmus térnyeréséről, valamint a megváltozott emberi kapcsolatokról is beszélt Tari Annamária pszichoanalitikus "Online gyerekek – offline felnőttek" című előadásán április 13-án Százhalombattán, a Barátság Kulturális Központban.
Ugyanaznap két diákelőadást is tartott, amelyeknek fókuszában szintén az információs kor kihívásai álltak, de az érintett hallgatóság mindennapi élethelyzeteire, korosztályos problémáira reflektálva.

Az esti előadáson szülők és pedagógusok vettek részt szép számmal. Tari Annamária szomorúan jelentette ki, véleménye szerint "az információs kor elvette a 2005 után született Alfa, de még az 1995 utáni Z-generációs gyerekek boldog, felhőtlen gyerekkorát is". Amíg évtizedekkel ezelőtt minden gyerek a saját ütemében és életkorának megfelelően fedezte fel a világot maga körül, addig napjainkban érintőképernyőket fognak, 0-24 órás online készenlétben vannak. Sőt, az 5-11 évesek zöme hamarabb letölt egy rajzfilmet a tabletre, mint megtanul cipőfűzőt kötni.

A fogyasztói társadalom meghatározta értékrendnek – mint például az egyéni törekvések, a sikeresség, a határozott egyéni érdekképviselet, a teljesítménykényszer és az örömszerzés előtérbe állítása – a következményei is elkerülhetetlenek. Jellemzővé vált a szociális közeg alkalmankénti lecserélése és racionalizált indoklása, háttérbe szorulhatnak az empátia alapú és előtérbe kerülhetnek a nárcisztikus kapcsolatok.
Tari Annamária szerint legalább hetente két-három alkalommal kellene beszélgetni a gyerekekkel az internetről – az aktuális jelenségekről, veszélyekről és a közegről. Szülőként tisztában kell lennünk azzal, hogy rendkívül nagy sebességgel, rendkívül sok médiatartalmat fogyasztanak a gyerekek. Folyamatosan online vannak, sőt, jellemzően egyszerre öt-tíz különböző dologra "figyelnek". A multitasking, vagyis amikor "egyszerre több dolgot csinálok párhuzamosan" azt jelenti, hogy valójában egyikre sem irányul valódi figyelem, amely egyáltalán nem kedvez a tanulásnak vagy az elmélyült olvasásnak. A gyerekek, fiatalok nem tudnak kimaradni a közösségi médiából, a különböző internetes csoportok szabályai ellen pedig nem lehet véteni. Az online térben a teljesítmény látszata sokkal fontosabbá vált, mint a valós teljesítmény. A közösségi média "színtiszta exhibicionizmus."

Minél nagyobb az online magamutogatás, annál nagyobb a tudatlan bizonytalanság szemtől szemben. Már öt perc közösségi média használat is annyira képes oldani az önkontrollt, hogy a használó gyakran infantilizálódik: a 18 évesek is képesek úgy viselkedni, mint egy gyerek; mindemellett a kisebbek pedig koravének lehetnek és 8 évesen úgy viselkednek, mint egy 18 éves. "Nagyon menő ma internetsztárnak lenni, de több veszélye is van." Nem lehet mindenki "youtuber és start up-er", az internetsztárság pedig annyi transzparenciával (vagyis átláthatósággal) jár, amennyit nem bír el az ember személyisége. Körülbelül 10 000 start upból (újonnan alapított, nagy növekedési potenciállal rendelkező induló vállalkozás, amelyre többnyire termék- vagy üzleti modell innováció jellemző) 3-4 valósul meg. A többi 9996-9997 ötletgazdát a megszállottság jellemzi, és nagyon magas a körükben az öngyilkosságok száma. A kiskamaszoknak a saját képességeihez mérten kellene reális célokat kitűzni, hiába látszik számukra valóságosnak, hogy bárki élheti a sztárok csillogó, gondtalan - vagy legalábbis azt a látszatot keltő - életét.

Tari Annamária összegezte, hogy mindezek miatt a mai gyerekek, fiatalok túlnyomó többsége "rivalizál, összemér, irigykedik egy nárcisztikusan felülprezenált világban" és szorong.

A közösségi média túlzott mértékű "fogyasztása" függőség, amely ugyanazokat a tüneteket mutatja, mint a klasszikus – drog-, alkohol-, cigaretta-, gyógyszer-, szerencsejáték- - addikciók. A társadalmi nárcizmus "járványszerű terjedése" veszélyes: az emberek egyre boldogtalanabbak a személyes életükben, nem jellemző a felelősségvállalás, önmagunk hibáinak elismerése, az önreflexió és az önkritika, a társas kapcsolatok agressziószintje pedig emelkedik. Új jelenségekkel állunk szemben, a többi között az érzelmi szükségleteink azonnali kielégítésének vágyával, illetve az önértékelés és önmagunkkal való érzelmi viszonynak a destrukciójával.

Az érintett korosztályt – szorongása miatt – csak a megnyugtatás utáni vágya hajtja: minden, ami dicséret és jutalmazás. A szakember legfeljebb napi egy óra online jelenlétet javasol, és úgy véli, a szülőknek "muszáj belemenni a konfliktusba, hogy ne menjen rá a gyerek személyisége!" Az irritált, ingerlékeny állapot megszüntetéséhez nélkülözhetetlen az agy és az idegrendszer pihenése, a csend és az elmélyülés.