Vezér Mihály polgármester köszönetet mondott a Polgármesteri Hivatal valamennyi irodájának, az önkormányzati cégek és intézmények vezetőinek, valamint a képviselő-testület szakbizottságainak a "fenntarthatóságot és biztonságot szolgáló, széles és valós társadalmi igényeket kielégítő, szakmailag megalapozott költségvetés elkészítéséért, amellyel a város eddig elért vívmányai megtarthatók és lehetőség szerint fejleszthetők". Hangsúlyozta, hogy a 2018-as mintegy 8 milliárd forintos költségvetés tervezésekor minden részletre kiterjedően szem előtt tartották az egészségügy, az oktatás, a sport és a kultúra területén megszokott színvonalat, de "kerülnek minden, az óvatos tervezést veszélyeztető kiadást". A költségvetési rendelettervezet – amelyet a képviselő-testület február 15-ei tanácskozásán fogadhatnak el – szerint a kiadások 62 százalékát az önként vállalt és 38 százalékát a kötelező feladatokra fordítja az önkormányzat. Ezzel kapcsolatban a polgármester örömét fejezte ki, ugyanakkor aláhúzta: Százhalombatta kiemelkedő szerepet játszik az ország energetikai hálózatában, amely sok hozzáadott értéket, de a környezeti ártalmak esélyét is megnöveli. Ezt az élet minden területén kompenzálni kell a városlakók számára.

A 2018-as költségvetés mintegy 8 milliárdra tervezett bevételéből 1,6 milliárd forint a normatív állami támogatás. Az önkormányzat közel 5 milliárd forintos saját bevételének legnagyobb része, mintegy 3,6 milliárd forint az iparűzési adó. 800 millió forint bevételt terveznek építmény- és 600 milliót telekadóból. A működési bevételt – a többi között a bérleti díjakból – 1,1 milliárd forintra tervezik.

Mire mennyit?
A kiadási oldal részletesebb ismertetésekor a városvezető elmondta, hogy az iskolák állami átadásával összefüggő szolidaritási adó 100 millió forinttal emelkedett az előző évhez képest, így már közel 1 milliárd forint elvonást jelent a városnak. Az idei évben oktatásra 1,6 milliárdot terveznek költeni, amely tartalmazza a már említett, közel 1 milliárdos befizetési kötelezettséget is. Közigazgatásra 900 millió, sportra közel 600 millió forintot terveznek elkülöníteni. Az egészségügy – a járóbetegszakellátás, az egynapos sebészet, a 24 órás ügyelet, az ingyenes betegszállítás, valamint a megszokottan ingyenes, ajánlott védőoltások – működtetésére 1,1 milliárd forintos kiadást terveznek, és 80 millió forintos egészségügyi céltartalék is szerepel a rendelettervezetben. Ebből az elavult röntgen-, illetve lézerberendezéseket cserélik újra szükség esetén.

A Városi Családsegítő és Gondozási Központ hét szakterületen ellátott feladataira közel egymilliárd forintot különítenének el, amelyből csak a szociális ágazatra 530 millió forint jut. A kulturális intézmények – a Barátság Kulturális Központ, a "Matrica" Múzeum és a Hamvas Béla Városi Könyvtár – támogatása mintegy 500 millió, a Summerfest, a Pesovár Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola és a Forrás Néptáncegyüttes támogatása pedig 81 millió forintos kiadást jelentene a városnak a tervezet szerint. Az új, multifunkcionális sportcsarnok építéséhez 500 millió forintos önrész, valamint az úgynevezett kiegészítő beruházások - a teniszpályák és strandbeléptető áthelyezésének - több mint 100 millió forintos költségét a városnak kell biztosítania.

Vezér Mihály néhány idei évre tervezett felújítást is ismertetett. Egyebek mellett napelemes közvilágítás épülhet az óvárosi Szent László téren, és automata locsolóberendezést telepíthetnek az egészségügyi központ előtti térre. Tervezik a Dunafüredi út és a Botond utca felújítását, az óvárosi Halász utca csapadékvíz-elvezetését és zsilipépítést a szintén óvárosi Szkela utcában.

Iskolajárat Óvárosban?
A polgármester beszámolóját hozzászólások, kérdések követték. Többen elismerő szavakat, köszönetnyilvánítást fogalmaztak meg a város egészségügyben, oktatásban és közbiztonságban elért színvonalával kapcsolatban. Az óvárosban lakó felszólalók a "gazdátlan" épületek (a volt falusi abc, a régi óvoda és a révátkelő), az autóbuszközlekedés, a gyalogátkelők, a Hun utca csapadékvíz-elvezetésének problémáját és a parkolási nehézségeket említették. A felvetésekre Vezér Mihály mellett az érintett szakbizottsági elnökök és az iroda-, intézmény-, valamint cégvezetők válaszoltak. Az óvárosi bolti, patikai és postai szolgáltatással kapcsolaban elhangzott, hogy bár az önkormányzat próbált üzletbarát feltételeket teremteni, azonban a szolgáltatóknak nem éri meg kihelyezett egységeket működtetni. A polgármester felkérte a polgármesteri hivatal illetékes irodáját, hogy vizsgálják meg az iskolabusz-rendszerű helyi járat működésének lehetőségét, mérjék fel az utasszámot és a költségeket.

Vasúti közlekedés
A vasútfejlesztéssel kapcsolatban dr. Oláh M. Zoltán főépítész tájékoztatta a résztvevőket. Elmondta, hogy a NIF és a MÁV tájékoztatása szerint február 26-ától várhatóan 13 hónapon keresztül szünetel a vonatközlekedés a Budapest-Kelenföld – Érd-felső útvonalon. A Budapest-Kelenföldről induló járatok Érd-Alsó után Tárnokra közlekednek, ahonnan visszatolatnak Érd-felsőre, az Érd-felsőről Budapest-Kelenföldre tartó vonatok esetében pedig "fordítva" történik a visszatolatás. A vonatokról tehát nem kell leszállni, de 7-7 perccel, vagyis összesen mintegy 15 perccel hosszabb menetidővel kell számolniuk az utazóknak. Általánosságban elmondható, hogy emiatt a vonatok 15 perccel korábban indulnak és 15 perccel később érkeznek. A vasúttársaság a reggeli és délutáni csúcsidőszakban 2-2 plusz szerelvényt fog indítani. A NIF és a MÁV ígéretet tett, hogy a törvényi kötelezettségének eleget téve időben és minden részletre kiterjedően tájékoztatja az érintett utazóközönséget. Ennek ellenére a főépítész javasolja, hogy minden esetben előre tájékozódjunk a tervezett utazás megkezdése előtt.