A hét jelenetből álló hangjátékot a reformáció-emlékév tiszteletére írta a városunkban élő szerző, rögzítésére pedig a pályázati támogatásból megvalósuló Reformáció 500 rendezvénysorozat keretében nyílt lehetőség.

 

A történet Dévai Bíró Mátyás életrajzának dokumentált elemeire épít, de mivel ezek hiányosak, az írói fantázia is szerepet kapott benne. Az első magyar reformátor sok üldöztetésnek volt kitéve, és többször fogságba is ejtették. Egyszer a budai várbörtönben raboskodott egy kováccsal, akire Szapolyai János nagyon megharagudott, mert úgy vélte, az ő hibája, hogy lesántult az igen értékes lova. Azzal fenyegette meg a mesterembert, hogy ha az állat megdöglik, őt is ki fogják végezni. A kovács beteg lett a tömlöcben, de Dévai Bíró meggyógyította és biztatta, hogy minden rendbe jön. A kovács Dévai hatására áttért az új hitre, és amikor Szapolyai kiengedte, mert a ló meggyógyult, azt mondta, egy tapodtat sem megy a börtönből. Mivel egy hiten van Dévaival, ha ő bűnös, akkor ő is az, mire a király mindkettőjüket elengedte.

 

"A darabot úgy írtam meg, hogy akár egy kisiskolás is megértse a történetet és a teológiai mondanivalót, aki pedig már rendelkezik előismeretekkel, az a mélyebb jelentésrétegeket is felfedezheti – mesélte a szerző. Egyik nagyapám kovács és nagy református volt. Neki is emléket állítottam ezzel a művel. A kovácsműhely két fontos krisztusi tanítást közvetít. Az egyik az önfeláldozó szeretetről szól, a másik pedig arról, hogy ha megkísért a rossz, győzd le a jóval!"

 

Fazekas szövege könnyed hangvételű, életteli, szerethető. A színészek pedig igyekeztek élni is azokkal a lehetőségekkel, amelyeket az olykor finomabb, máskor nyersebb humor kínál -  mondta el Koncz Gábor színművész, aki Fazekas A méltatlan című, szintén reformációs témájú drámájában is játszott novemberben az Új Színházban.