A két kezelésében álló társasház tavaly döntött úgy, hogy lehetőség szerint elindul az Otthon Melege energiamegtakarítást célzó állami pályázaton. Ennek a feltételrendszere lényegesen eltért a korábban ismert úgynevezett egyharmados pályázatokétól, amelyek során a költségeknek csak egyharmad részét kellett a tulajdonosoknak kigazdálkodniuk, a további kétharmadot az állam és a helyi önkormányzat finanszírozta. Az új pályázati rendszerben az induló energetikai besoroláshoz képest elért változás arányában lehetett támogatáshoz jutni, de magasabb támogatásban csak megújuló energiát tartalmazó pályázat kaphatott.

A társasházak felmérették az energiabesorolásukat és költségvetést készíttettek, amely azonban nagyon magas lett a pályázatban előírt műszaki tartalom, és amiatt, hogy a legmagasabb támogatás elnyerése érdekében olyan műszaki megoldások kerültek bele, amelyek nem feltétlenül szolgálták a tulajdonosok valós igényét.

A két ház végül úgy határozott, hogy a saját igényeik szerinti műszaki tartalommal, lényegesen alacsonyabb összköltséggel és önerős finanszírozással készüljön költségvetés.

Menet közben újabb Otthon Melege pályázat került kiírásra, amelyben a vissza nem térítendő támogatás helyett kamatmentes kölcsönt kínáltak. A tulajdonosi közösségek ezt sem vették igénybe, mert az OTP által energiatakarékos felújításhoz biztosított kamattámogatott hitel lakástakarékkal kombinálva pénzügyileg jobb szerkezetnek bizonyult.

A társasházfelújítás azonban az állami pályázatok feltérképezése és a legkedvezőbb pénzügyi konstrukció meglelése után is alaposan igénybe vette a lakók és a közös képviselő energiáit. Kiderült ugyanis, hogy a szakemberhiány miatt a legjobb referenciákkal rendelkező kivitelező kiválasztása sem jelent garanciát a problémamentes munkavégzésre.  Az árajánlatok versenyeztetése, a hitel felvétele annyi időt vesz igénybe, hogy sok esetben az adott cég a felvonuláskor már teljesen új gárdával, kisebb létszámmal érkezik – mondta el Budai Barbara.

A kivitelezés elhúzódott, állandósult a por és a zaj a nyári hőségben, de nem jutott figyelem például arra sem, hogy a viharos szél ne fújja szanaszét a szigetelőbálákat az utcán a rendetlenség mellett még balesetveszélyt is okozva.  

Mire végül szeptemberben, illetve októberben elkészültek a házak, a felújítás nyűgei lényegében felőrölték a tulajdonosok és a közös képviselő tűrőképességét. Az épületek azonban szépek, komfortosabbak és ami talán a legfontosabb: fenntarthatóbbak lettek.
A hatvan lakást magában foglaló Kodály 10-12-ben újabb 10 centiméteres homlokzati szigetelés került a húsz éve felvitt 4-5 centiméter vastag védőfelületre, amely a legjobban szigetelt társasházzá tette Százhalombattán, és elvégezték a tető hő-, valamint vízszigetelését is. A 30 lakásos Eötvösben 6-8-ban pedig a homlokzati és tetőszigetelés mellett a fűtést is korszerűsítették. Az egycsöves rendszert kétcsövesre cserélték és lakásonként mérőkkel látták el.

Eredetileg az épület másik fele, az Eötvös 2-4. alatti lépcsőház is részt vett volna a felújításban, az ottani tulajdonosokat azonban visszariasztották a költségek. Nem mindig sikerül meggyőzni az embereket, hogy amennyivel egy időre magasabb lesz a közös költségük, annál sokkal többet spórolhatnak hosszabb távon a fűtésszámlákon. (A képen a felújított Kodály 12.)