A trilógiát lezáró történet, a Lelkek könyvtára 2015-ben, az előzménykötet (már meg sem lepődünk) a mozifilmmel egy évben, 2016-ban jött ki. A különlegesek világa a többi között keresztény motívumokkal is átszőtt fantasy, skandináv hangzású nevekkel, valós történelmi utalásokkal, párhuzamokkal, csupa ismerős terep sokkolóan meghökkentő fordulatokkal. A legelején Terentius híres idézetével indít: "Ember vagyok, semmi sem idegen tőlem, ami emberi", majd az első fejezet címe: Az elragadó kannibálok... Már a kiadó köszöntője, majd a szerző előszava is figyelmezteti az olvasót, nehogy óvatlanul olyasmiről szerezzen tudomást, amire még nincsen felkészülve. Ez persze egyből felkelti a makacs kíváncsiságot.

Ransom Riggs nem tréfál, ha világot teremt. A kiadói adatok között például ilyeneket találni: "A nyomtatás egy nomád sátorban történt Lop sivatagjában, amely Nagy Lop Alföldként is ismert..."

Aki idáig eljutott, meg is kapja a jutalmát: Riggs burjánzó részletességgel festi fel a Mocsoklápon élő különlegesek mindennapjait, amely leginkább munkával telik, de szerény és derűs. Mígnem éhes idegenek érkeznek. A lápon élők kereskedni kezdenek az elragadó kannibálokkal, felhagynak a földműveléssel, lemondanak a szokásaikról, az ünnepeikről és a végtagjaikról. Mivel versengeni kezdenek a vagyonukkal, hiteleket vesznek fel - például arra, hogy körül árkolják a házaikat és az árokban bort, valamint egzotikus, részeg halakat tartsanak.

Játszi könnyedséggel hömpölyögnek a hátborzongató és elgondolkodtató, mégis humoros történetek. A fiatal író mesélőkedve kiapadhatatlannal látszik. Az áradat könnyen magával ragadja az olvasót, miközben bizonyos utalások, a valósággal való kapcsolódási pontok kapaszkodókat is biztosítanak A kötet küllemében is a régi kiadványokra utal, fotók helyett ezúttal metszetek (Andrew Davidson munkái) illusztrálják, a nyitólapon ex libris jelzéssel, amit kiegészíthetünk saját – különleges – nevünkkel. Ransom Riggs könyvei kölcsönözhetők a Hamvas Béla Városi Könyvtárban.