A Nagyatád környéki régiót Belső-Somogy névre keresztelték, amelyet nyugatról a Zalai-dombság, délről a Dráva folyó, keletről a Zselic, észak-keletről Külső-Somogy, északról pedig a Balaton határolja. A régió legnagyobb települése Nagyatád, valamivel több, mint 10 600 lakossal, a Rinyamenti kistérség központi települése. Igazi maradandó élményben részesül mindenki, aki meglátogatja a várost, sétál a virágos, gondozott parkokban, utcákon. A várost körülvevő festői szépségű erdők a vadászok és a turisták számára egyaránt tartalmas időtöltést kínálnak. A város legfőbb nevezetessége a Termál- és Gyógyfürdő,melynek remek vizét mi is kipróbáltuk.

Nagyatádra tartva első utunk Somogyvámos településre vezetett, ahol meglátogattuk a Krisna-völgyet. A Krisna tudat az öt világvallás egyikének, a hinduizmusnak egyik képviselője, amely világszerte többszáz-millió követőt számlál. Krisnát, mint az Istenség Legfőbb Személyiségét imádják, céljuk az Isten iránti odaadás, szeretet kifejlesztése.
A Krisna-völgy Magyarország, sőt Közép-Európa legnagyobb és legismertebb öko-közössége. A mintegy 275 hektáros területen kezdettől fogva az önfenntartás, a közös munka, a szociális fejlődés és a hagyományos technológiák szolgálnak alapelvként. A közösségnek van bio-kertje is, amely zöldségeket és gyümölcsöket biztosít a templom és a háztartások számára is.   Van itt vegetáriánus étterem – ahol mi is megkóstolhattuk ételeiket – valamint egy indiai ajándékbolt is. Tagjaink többsége a látogatás után úgy döntött, hogy nem tér át a Krisna hitre.

Kisbajom – a Belső-Somogy tájegység tölgy- és égererdőkkel övezett "zsáktelepülése", melyet dél-keletről a Rinya-patak határol, és a Rinyamente ékszerdobozának is nevezik. Ez a zöldkörnyezetben elhelyezkedő település évek óta vesz részt faluszépítő mozgalmakban, ennek köszönhetően több ezer virágtő díszíti az utcákat, a kereszteződésekben pedig egy-egy szoboralkotás, sziklakert, virágdomb ékeskedik. Alig 500 fő lakja, akik közül nagyszámú közmunkás tartja rendben a települést.

Megtekintettük helyi idegenvezető kíséretében a 170 éves református templomot és a Református Parókia épületét, ahol a Népi Hagyományőrző és Erdei Iskolát alakították ki. A Parókiát övező skanzen a hajdan volt népi építészet emlékei közül zsúpfedeles házaknak. csűrnek, kukoricagórénak, kovácsműhelynek (ahol részt vettünk egy bemutatón is), valamint népi lakóházaknak ad helyet.   

Lovas kocsival jártuk be a települést, közben meglátogattuk Kakas József népművészt, aki a kosárfonás rejtelmeiről tartott érdekfeszítő bemutatót. A programot kemencében sült langalló, pálinka és szörpkóstolás egészítette ki, közben pedig a Kolónia együttes autentikus roma táncbemutatója zajlott, vállalkozó szellemű társaink bevonása mellett.
Kaszó – Belső-Somogy déli erdeiben bújik meg a korábban csak Kaszópuszta néven ismert aprócska település (96 fő lakja). Kisvasúttal a Baláta-tóhoz utaztunk. A Baláta-tó Közép-Európa egyetlen ősláposa, természetvédelmi terület, egy lefolyástalan tó, csapadék és talajvíz táplálja. Látogatásunkkor a lápos rész szinte teljesen száraz volt az idei csapadékszegény időjárás miatt, és a tó maga is csak egészen kis területre húzódott vissza. A híres növények közül található itt tőzegeper, vidrafű, tőzegmoha, kárpáti sáfrány, az állatvilágból pedig keresztes vipera (szerencsére nem került utunkba), fekete gólya, cigányréce, réti sas, barna réti héja. Van itt madárfigyelő torony, illetve a lápon keresztül vezető ökoturisztikai sétány. Kaszón még felkerestünk egy újdonságot, a faszerkezetes lombkorona tanösvényt, amely a lombkorona között vezetett hídszerkezeten halad  a talajszinttől mért 9,5 méter magasságban és mintegy 124 méter hosszan.

Csurgó - Belső-Somogy régió 5000 lakosú városa. 1799 – 1800-ban itt lakott Csokonai Vitéz Mihály, a református gimnázium helyettes tanáraként. Megtekintettük a gimnázium parkját, amelyben csodaszép jegenyefenyők, borókák, tiszafák, tuják, hamisciprusok találhatók. Néhány éve egy óriási mamutfenyőt sajnos ki kellett vágni, mert félő volt, hogy rádől az épületre. Csonkja ma is látható. A parkban 1759-ben emelt barokk "kapu" – amelyen az első éves és végzett diákok is közlekednek – műemlék védelem alatt áll.
A napi programot a 400 éves Csokonai pincében jó hangulatú borkóstolóval zártuk.

Nagysallér - itt található a Studinka László Természetvédelmi Központ, amelyet egy régi erdészházból alakítottak ki. A Gróf Széchenyi Zsigmond, báró Schell József és Studinka László által kedvelt erdészlak falai ma is őrzik az elődök szellemét, amelyről az emlékszoba ad tanúságot. A trófea bemutatóteremben gímszarvas, dámszarvas és vaddisznó trófeák is találhatók.

A közelben lévő Petesmalmi tórendszert rövid erdei sétával közelítettük meg azzal a céllal, hogy tanulmányozzuk a vidrát, ezt a rejtett életmódot folytató állatot. A vidrapark egyben mentett (fiatal, sérült) vidrák illetve egyéb védett emlősök, madarak menhelye is.  Azon látogatók kedvére, akiknek a természetes élőhelyükön nincs szerencséjük megpillantani a vidrákat, egy külön kifutóban látvány etetés keretében bemutatják Lucát és Bendegúzt, a két mentett vidrát.

Nagyatádi szálláshelyünk a Hotel Solar volt. A személyzet nagyon kedves és szolgálatkész volt, szinte lesték minden kívánságunkat és a programok megszervezéséből, valamint lebonyolításából is kivették a részüket. Köszönet érte!
    

Bőszénfa - hazafelé tartva még rövid kitérőt tettünk a  zselici dombok között fekvő kis faluba, amely otthont ad a Kaposvári Egyetem Vadgazdálkodási Tájközpontjának, a több mint két évtizedes múltra visszatekintő szarvas ágazatának. Az 1300 hektáron elhelyezkedő birtok több mint 1500 gímszarvasnak és sok más nagyvadnak nyújt élőhelyet.

Helyi idegenvezetők kalauzolásával, traktorral jártuk be a területet, ismerkedtünk az állatvilággal, és résztvehettünk a szelídebb szarvasok simogatásán is.

Kirándulásunk zárásaként a Zselicvad étteremben kitűnő ebédet fogyasztottunk el és felejthetetlen élményekkel utaztunk haza.

A kiránduláson 64 fővel vettünk részt, ezért az utazást emeletes autóbusszal bonyolítottuk le. Valamennyien meglepődtünk, amikor megláttuk, hogy a gépkocsivezető egy hölgy lesz – "Húha"! Azután nagyon kellemesen csalódtunk. Leoti, az indián származású gépkocsivezető hölgy, férfiakat megszégyenítő gondossággal és hozzáértéssel kezelte ezt a monstrumot, egy pillanatig sem éreztük magunkat veszélyben. Egy jó humorú, felkészült vezetőt ismertünk meg benne. Köszönet neki, kedvességéért, humoráért.

Csurgón történt: amikor borkóstolás után mentünk vissza az autóbuszhoz, Leoti éppen az ellenkező irányba szaladt, még elintézni valamit, de azért odaszólt nekünk: "Várjanak ám meg, el ne menjenek  nélkülem!"  Megvártuk!

 

OMNYE