Az imája meghallgattatott. 2017. július 29-én elszenderült.

Élt a városban és a Római Katolikus Egyházközségben egy halk szavú, melegszívű, tiszta hitű, hazáját és egyházközségét szerető, a zenét szerető és értő, a mozgást és a sportolást kedvelő HÖLGY, az egyházközség valamikori kántora, Gubody Margit néni, mindenki Margit anyója.

Szemünkbe könny szökik, mert halálával egy olyan embert veszítettünk el, aki életpéldájával, izgalmas fordulatokkal teli életével, erkölcsi tisztaságával örök példaképpé emelkedett.

Egy olyan, ma már letűnt korszakot képviselt, ahol az erkölcsi rend, az Istenhez, a hazához és a családhoz fűződő kapocs erős volt. Elődei életpéldáját követve a legválságosabb időszakokban is megőrizte a hitét. Minden élethelyzetben optimizmust sugárzott, hiszen magában hordozta a Tündérkert, Erdély napsugarát, szépségét, biztonságát, örömét.

Élete a trianoni békediktátumot követően Csíkszeredában bontakozott ki és Magyarországon teljesedett be; betegségei, háború alatti hányattatása, az 1950-es '60-as évek megpróbáltatásai nem változtatták meg egyéniségét, hiszen már a gyermekkorában megerősödött mély hite pajzsként védte minden eltévelyedéstől. Ahogy már a sokat betegeskedő gyermeket meglátogató orvos megállapította Margitkáról: "Itt az intelligens, beteg!"

Igen, intelligens volt minden értelemben. Korán megtanulta, hogy a betegségekkel szemben fájdalomtűrő, meggyógyulni akaró, lelkierőben megszilárduló erős gyermekké, aztán felnőtté kell válnia, ezért a sport, a természetjárás életfilozófiájává vált. Ez az erő, mely a hit erejével párosult, később élete minden napján vele maradt.

Intelligens ember volt, aki az elemi iskolában, a katolikus leánygimnáziumban, a konzervatóriumban, a különböző tanfolyamokon széleskörű általános és zenei képzésben részesült, amelyet kántori munkája során, a vele folytatott beszélgetések alkalmából mindenki megtapasztalhatott. A lelkigyakorlatok, a különböző katolikus egyletekben végzett munka megerősítette hitében és a másokért önzetlenül cselekvő, a másokon segíteni akaró élete pedig példakép mindenki számára.

Milyen kántor volt? Széles műveltségű, jól orgonáló, kitűnő muzsikus, aki járatos volt a zenei korokban, stílusokban, aki tévedhetetlen érzékkel állapította meg a zeneművek értékét, aki jól ismerte a katolikus egyházon belüli zenei próbálkozásokat, annak előnyeit és a hibák súlyos következményeit, latinos műveltsége pedig megerősítette a katolikus zenei hagyományokhoz való ésszerű ragaszkodását. Kántori és hitoktatói munkája idején az egyházközség tagjai, a gyerekek ismerték a népénekeket, a liturgiához kötődő dallamokat, nem csak ismerték, de énekelték is. Kitartással és kiolthatatlan lelkesedéssel végezte munkáját 2006-ig, amikor kántori munkáját befejezte.

Élt 96 évet. Gyászoljuk! Szerettük és tiszteltük őt. Nyugodjon békében!

 

Strauszné Könözsi Vera