"Négy hinta, fel-le, fel-le. Négy női sors, kettő mai, kettő pedig évszázadokkal korábbi. Hogyan fonódnak össze a sorsok? Hogyan gyötri és szereti, rángatja földre és röpteti égbe egymást anya és lánya? Össze vagyunk kötözve egymással mi, emberek, életre-halálra? És kinek jut élet, kinek halál? Magunkat áldozzuk fel vagy a másikat? Mindannyiunk életében előkerülő kérdések, és most élesben robbannak, a színpadon. Két kortársunk, akik egyáltalán nem szentek. És két szent a múltból, akik egyáltalán nem szenteskednek. Nagyon is szenvedő, szenvedélyes emberek. Hogy mit keresnek a színpadon? Talán ez is kiderül" – írja a darabról Lackfi János, akinek ez az első színpadi műve.

A Vilmos-díjat nyert dráma egy zsámbéki idős asszony történetén alapul és bizonyíték arra, hogy a "valóság sokszor nem valóságszerű". Remek lehetőség két kitűnő színésznőnek - Peremartoni Krisztinának és Soltész Bözsének -, hogy ebben a látszólag banális anya-lánytörténetben naivan, kisemberként rátaláljanak a születés és halál közt feszülő élet legfontosabb titkára. A belenyugvó megértés, a döntéseink és azok következményei csak látszólag vannak a mi kezünkben. Lackfi János a súlyos, de mindennapos tragédiákat összesűrítő anya-lánytörténetet egybe szövi Avilai Nagy Szent Teréz és Lisieux-i Kis Szent Teréz legendájával. A két szálat a hintamotívum, a földhöz kötöttség és a repülni vágyás szimbóluma köti össze.

Játsszák: Peremartoni Krisztina és Soltész Bözse. Technika: Vadász István. Munkatárs: Tamás Kata. Kommunikáció: Bognár Éva. Látvány, rendező: Galgóczy Judit. Támogatók: NKA, EMMI, Zsámbéki-medence Idegenforgalmi Egyesület, Lengyel Intézet, Zsámbéki Közművelődési Intézet és Könyvtár. Részletek és további programok: https://www.facebook.com/zsambeki.szinhazibazis/
http://www.zsambekinyariszinhaz.hu/