Mint mondta, a reformáció lényege mindenekelőtt abban rejlik, hogy a törvények és a hagyományok tiszteletén túl a hívő embernek legelsőként is azzal kell tisztában lennie, az adott szituációban – legyen bár a börtön legmélyén vagy akár a királyi székben – mit is tenne Krisztus. Ennek a kérdésnek a szüntelen vizsgálata simíthatja ki a teológiai ellentéteket, és hozhatja közös nevezőre azokat, akik Krisztus követőinek vallják magukat.

Dr. Szabó András a korabeli wittenbergi egyetemi élet mellett bemutatta Luther Márton indulását, majd ismertette kutatásainak azon eredményeit is, amelyek alapján könnyen tisztázható, hogy a reformáció kibontakozásának közismert történeteiből mit fogadhatunk el teljesen tényszerűnek, és miket kell a legendák közé sorolnunk. Utóbbiak közé tartozónak tartja például a 95 tételnek a vártemplom ajtajára való kiszögezését is, hiszen nem valószínű, hogy Luther (mint a wittenbergi egyetem professzora) egy latinul írt művet ily módon tett volna közszemlére. Dr. Szabó András kitért arra is, hogy a reformáció miért és miként osztotta két nagy ellentétes táborra a nyugati kereszténységet, és a szellemi szembenállás feszültségeinek kisülései milyen hatalmas eredményeket hoztak a kultúrában és a gazdaságban.

Petrőczi Éva, az angol puritanizmus egyik legkiválóbb szakértője eleven közelségbe hozta VIII. Henrik korát és az angol király válásának körülményeit. Megtudhattuk, hogy minden másképpen alakult volna az anglikán egyházon belül, ha Luther Márton (miként a Luthert eretneknek tartó pápa) nem ellenezte volna Henrik házasságának felbontását. Az előadó néhány korabeli dokumentum lefordításával és értelmezésével rámutatott arra is, hogy az angol puritanizmusban hol fedezhetőek fel elsőként Kálvin János szellemiségének hatásai. A költőnő végül – néhány, a témához kapcsolódó versének felolvasása mellett – a magyarországi puritanizmus egyes sajátosságait elemezte. Az igen jó hangulatú est kérdésekkel, válaszokkal és személyes vallomásokkal ért véget. (KA)