Az Arany János Általános Iskola és Gimnáziumban érettségizett, most pedig negyedéves a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán. A tanulás mellett történelmet oktat az egyetem érettségi-előkészítő tanfolyamán, néhány hónapja pedig – főként jogi témájú - cikkeket ír a Magyar Nemzetnek.

A Hugo Sinzhemer Nemzetközi Munkajogi Perbeszédversenyről idén hallott először. A magyar résztvevőket előforduló alapján válogatták be. Úgy alakult, hogy mind a négyen más-más egyetemről érkeztek, emellett egy póttag is kijutott a dániai versenyre, aki azután a póttagokból alakított európai csapat tagja lett.

A versenyzők feladata egy munkaügyi per képviselete volt az alperes, a felperes, illetve a bíró álláspontjából. A magyar versenyzőknek az utóbbit kellett kidolgozniuk. A jogeset természetesen elég bonyolult volt ahhoz, hogy ne lehessen egyértelmű döntést hozni. Bence és társai hetente találkoztak, hogy tanulmányozzák a vonatkozó hazai és európai jogszabályokat, valamint jogeseteket. Mint mondta, a verseny egyik fontos célkitűzése, hogy a joghallgatók minél jobban megismerjék az uniós jogszabályokat, és ezt leginkább a korábbi jogesetek és a legfőbb európai irányelvek tanulmányozása szolgálja.

A magyar joghallgatóknak – mint bíróknak – azt kellett eldönteniük, köteles-e tovább foglalkoztatni az adott dolgozót a jogutód munkáltató, és az ítélet megalkotása során nagyon sok részletszabályra is tekintettel kellett lenniük. A verseny természetesen angol nyelven, és a munkajog neves európai szakértői előtt zajlott.

Bence érdeklődése már a gimnáziumban felébredt a munkajog iránt. Ha csak teheti, indul a témába vágó versenyeken, pályázatokon. Az egyetemen munkajogi demonstrátorként tevékenykedik, és a diploma, valamint a felsőbb képesítés megszerzése után tanítani is szeretne.

A magyar munkatörvénykönyv legutóbbi változásaival kapcsolatban azt mondta: kétoldalúak, mivel kedvezményeket kaptak a munkavállalók, ugyanakkor összességében csökkentek a jogaik. Véleménye szerint a jogalkotó szándéka az volt, hogy a korábbinál nagyobb teret kapjon az alku, de mivel az emberek többsége alapvető munkajogi ismeretekkel sem rendelkezik, a legtöbben nem használják ki ennek a lehetőségét.
Nálunk sok esetben a diplomások sem tudják, mi a különbség megbízás és munkaviszony között, miközben külföldön a diákok már a középiskolás évek alatt tanulnak munkajogi alapokat, illetve ismerkednek a munkahelyi érdekképviselettel. Bence szerint ennek a tudásnak a kötelező tananyagban lenne a helye, csakúgy, mint az adózási és pénzügyi alapismereteknek. Úgy véli, ez lenne a legfontosabb teendő a munkavállalók helyzetének javítása terén. Tapasztalata szerint leginkább a fiatalok vannak kitéve a visszaéléseknek, hiszen ők azok, akik a legkevesebbet tudják a munka világáról.
A Hugo Sinzhemer Nemzetközi Munkajogi Perbeszédversenyt második alkalommal rendezték meg az idei évben. Tavaly kilenc, idén tizenkettő európai ország joghallgatói vettek benne részt.