A tudós élete 70 évéből több mint 40-et szánt az őrület kutatására. Végig vezet a Bibliától Freudig, a bolondokházától a modern orvostudományig. Az őrület visszatérő témája a művészetnek, és arra is sok példa akad, hogyan ragadott magával nagyszerű művészeket. Részben a mindennapjaink része, mégis megismerhetetlen rejtély – a kultúrantropológus számára is. "Az értelem elvesztése, az elidegenedés a józan ész világától... a zaklató érzelmi felkavarodás... Folyamatosan figyelmeztet, hogy néha magunk is mennyire erőtlenül kapaszkodunk a valóságba. Arra ösztönöz, hogy megtaláljuk az emberi létről alkotott fogalmaink határait."

A könyv lelkiismeretesen végig veszi az "őrült eseteket" az ókori említésektől a közelmúlt irodalmáig. Olvashatunk Saulról, akit Isten azzal büntetett, hogy elvette az ép eszét, rettenetes gyötrődésbe taszítva ezzel a királyt. A görög eposzok ugyancsak tele vannak őrjöngő hősökkel, ugyanis az ókori világ őrültjeire általában a fékevesztett dühöngés, pusztítás a jellemző, bár az igazi büntetés akkor következik be, amikor visszatér józan eszük, és felismerik tetteiket.

A görög orvosok igyekeztek természettudományosan megközelíteni az elme megbetegedését, szemben az isteni vagy démoni magyarázatokkal. Kínában egészen a XX. századig nem kezelték külön betegségként a tébolyt, hanem ugyanúgy tekintettek rá, mint bármely más kórra, "az átfogóbb testi és kozmológiai egyensúly hiányának következményére". A huszadik század történelméből nem hiányozhat a nácik "kezelési módszere" (a módszeres megsemmisítés), de egyéb döbbenetes ötletekkel is találkozhatunk, amiket az adott korban a legjobbnak, valószínűleg a leghumánusabbnak tartottak. A szerző egy 1877-es konferenciáról így idéz: "... egy nagyhírű orvos egy szerencsétlent az égi üdvözültség állapotából átmenet nélkül az alávaló szenzualitás állapotába juttatott. Ráadásul irodalmi emberek, művészek, világi emberek szeme láttára." A nagyhírű orvos, Jean-Martin Charcot "cirkuszi látványosságot" csinál, mígnem felbukkan köreiben egy fiatal, osztrák orvos, Sigmund Freud. És így tovább, és így tovább, keresztül a történelmen, a művészettörténeten, Van Gogh esetén és Ken Kesey híres regényén (Száll a kakukk fészkére) át, az utóbbi időben utcára került mentális betegekig.

A kiadványt jelentős képmelléklet, jegyzetek, bibliográfia és névmutató egészíti ki. Érdekfeszítő olvasmány bárkinek, aki szereti több oldalról megismerni az emberiség történetét, és hasznos szakirodalom mindazoknak, akiket pszichiáterként vagy szociológusként foglalkoztat a kérdés. Kölcsönözhető a Hamvas Béla Városi Könyvtárban.