Lévai Attila, a Református Teológiai Kar dékánja részletesen beszél a kar életéről, az ott tanuló diákok lehetőségeiről. A felvidéki Teológián való továbbtanulást az utóbbi években nemcsak a Kárpát-medence országaiból választották a diákok, hanem Németországból, Ausztriából, Svájcból, Finnországból, Hollandiából, Horvátországból az Egyesült Államokból, sőt még Ausztráliából is voltak a karnak hallgatói. Öllös Erzsébet, a Dékáni Hivatal vezetője a felvidéki magyarság aktuális gondjairól is szót ejt a vele készített interjúban. Hírt kapunk arról is, hogy a felvidéki egyetemen elkészült a német-szlovák-magyar nyelvű teológiai diákszótár. Karasszon István professzor úr, tanszékvezető egyetemi tanár Fazekas István kérdéseire válaszolva elmondta miként vélekedik a keresztyéneket ért legújabb kori kihívásokról, beszélt a homoszexualitás, a migráció, az iszlám és az európai gazdaság teológiai kérdéseiről. Tömösközi Ferenc egyháztörténész a komáromi református gyülekezet történetéről írt hosszabb tanulmányt, Cs. Molnár János professzor úr pedig a Calvin J. Teológiai Akadémiának és a Református Teológiai Karnak a felvidéki identitásban betöltött szerepéről jegyezte le gondolatait. A lap tudósítást ad arról is, hogy az idén a Stádium egyik munkatársa, Arany Lajos nyelvész, egyetemi tanár vehette át a Jókai-díjat. Tölgyesi Tibor a halálbüntetés kérdéseiről írt ismeretterjesztő esszét, Petrőczi Éva pedig Béres József Szép magyar ének című könyvét elemzi. A lap bemutat a nemrég elhunyt Csoóri Sándorról egy különös dokumentumot, a költő fia, ifj. Csoóri Sándor pedig A székely testamentum című írásával viszi a népzenéhez közelebb az olvasókat. Kaiser László, Koncz Attila és Bognár Nándor írása mellett arról is értesülünk, hogy a reformációra emlékezve március végén Nemzetközi Tudományos Konferenciát tartottak Révkomáromban. A lap legutóbbi számát Fátyol Zoltán rajzai díszítik.