A harmincas éveiben járó vegyészmérnök első munkahelye a Helsinki melletti Porvoo-ban található kőolajfinomító volt, amely komplexitásában hasonló a százhalombattaihoz, de annál valamivel nagyobb, és több mint ötezer munkavállalót foglalkoztat. Jukka Nuutinen műszaki vezetőként vett részt cége biodízel-beruházásaiban 2007-től, amelyek keretében két nagy üzemegységet hoztak létre Rotterdamban, illetve Szingapúrban. A projektek tervezésének másfél éves időszakát Rómában töltötte, majd Hollandiában és Szingapúrban is dolgozott.  Magyarországról szakmai kapcsolatai révén kapott felkérést. Mivel felesége a munkája miatt sokat utazik, úgy döntöttek, Budapest ideális helyszín lehet számukra a közös élethez.

Jukka Nuutinen augusztusi letelepedése előtt csak néhányszor, a szakmai interjúk végett járt hazánkban, de azt mondja, nagyon jók a benyomási, szeret itt élni. Finomítás igazgatóként a termékminőség és a nyereségesség javítása mellett a munkavállalók biztonságát és motiválását tekinti a legfontosabb feladatának. Annál is inkább, mivel a MOL középtávon jelentős fejlesztéseket, beruházásokat tervez, amely Magyarországot, azon belül a százhalombattai üzemet is érinti.  

Lapunk kérdésére elmondta, hogy a Dunai Finomítóban egyelőre nem érzékelik az országra jellemző munkaerőhiányt, de kiemelten kezelik a szakmai utánpótlás biztosítását, amelyről folyamatosan gondoskodni kell. Ennek érdekében együttműködnek egyetemekkel, de közép- és általános iskolákkal is. Évente öt-hat mérnökhallgató számára biztosítanak szakmai gyakorlatot.   

A MOL Csoport 2030-ig 4,5 milliárd euró befektetését tervezi új üzemegységekbe és üzleti divíziókba, amely beruházási program több száz új munkahelyet eredményez majd. A növekedési terv háromszor öt éves ciklusban valósulhat meg, és Magyarországon kezdődik. Hogy az összesen 1,5 milliárd euróra tervezett hazai beruházásból pontosan mennyi jut majd Százhalombattára, az nagyon hamar, még idén tavasszal eldől. A tervezéssel öt mérnököt bíztak meg, akik valamennyien városunkban dolgoznak.
Jukka Nuutinen hangsúlyozta: a pénzügyi-gazdasági világválság időszaka, amikor folyamatos racionalizálásra, költségcsökkentésre és leépítésre kényszerült a nagyvállalat, véglegesen lezárult. A most következő időszakot a növekedés fogja jellemezni, amelynek lényege, hogy igyekeznek nemcsak lépést tartani a változó fogyasztói igényekkel – például az üzemanyagpiacon -, hanem elébe is mennek azoknak.

Bár szeretnének megfelelni a kor és a jövő kihívásainak akár az eautók, akár az egyre környezetbarátabb üzemanyagok tekintetében, és új divíziók nyitását tervezik, a kőolajfinomítás továbbra is a vállalatcsoport alaptevékenysége marad, a Dunai Finomítónak pedig az egyetlen hazai finomítóként a jövőben is központi szerepet szánnak. 2020-21 között például olyan 100 millió eurós beruházást valósítanak meg az üzem területén, amely a termékstruktúra változását, a piaci igényeknek való jobb megfelelést szolgálja.

Az új Finomítás igazgató úgy véli, a MOL képes a jövőben is meghatározó szereplője maradni a térség energiapiacának. Hangsúlyozta: az elmúlt években világszerte átlagosan 15-20 százalékkal csökkent a levegő kénszennyezettsége, amely egyértelműen a környezetbarát üzemanyagok elterjedésének köszönhető. A vásárlók szemlélete folyamatosan változik, és a termékek ára mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a minőség, azon belül is a környezetvédelem szempontjai. A MOL élen jár a környezetvédelmi előírásoknak történő megfelelésben, az üzemanyagfejlesztésben, valamint a termék- és technológiai innovációban, a középtávra tervezett növekedés pedig a százhalombattai üzemet is egyértelműen pozitívan fogja érinteni. (A szerkesztőség köszönetét fejezi ki a közreműködésért Szilágyi Istvánnak, a SZISZKI végzős diákjának!)