Az ünnepségsorozat a Hamvas-fa felavatásával kezdődött március 23-án. A könyvtár mögött álló oxyfa ágain egyelőre Hamvas-idézetek pótolták a faleveleket.

A HBVK teljes tevékenységével arra törekszik, hogy méltón képviselje és közvetítse Hamvas Béla szellemiségét – mondta Baka Györgyi költő, a Hamvas Béla Szellemi Szabadegyetem szervezője. Az emlékfa az életfa jelképe, amely "összeköti az embert égi eredetével."

A faavatást követően Szabó Mihály idézte fel egykori munkatársát, ahogy ő nevezte: "Béla bácsit", akivel a bokodi erőmű építkezésén dolgozott együtt a hatvanas években. Ebben az időszakban a filozófus fizikai munkát vállalt, hogy a hatóságok ne zaklassák, és nyugodtan alkothasson. Hamvas írásait a nyolcvanas évek közepéig legfeljebb csak hírből vagy sokszorosított papírlapokról lehetett ismerni. Egykori kollégája, a fiatal mérnökként dolgozó Szabó Mihály hamar felismerte, hogy nem mindennapi gondolkodóval van szerencséje beszélgetni, de egészen Hamvas haláláig nem ismerte írói munkásságát. Szabó Mihály feleségének visszaemlékezéseit Rozsnyai Júlia olvasta fel. A teljes írás olvasható a világhálón "Hétköznapi emlékek, Hamvas Béláról" címen. Molnár B. Márta a tiszapalkonyai erőmű építésekor dolgozott egy irodában Hamvassal. Humorral és szeretettel átszőtt írásában "az egyszerű, de nagyszerű géniusz" emberi oldalát emeli. Szabó Mihály és Molnár B. Márta néhány évvel ezelőtt, a Hamvas Bélával való egykori ismeretségük révén találkozott. Túl a nyolcvanon kötöttek házasságot. Életszeretetük nyilván Hamvas tetszését is kivívná.

A filozófus rövidebb művei jóval 1968-ban bekövetkezett halála után, a nyolcvanas években kezdtek felbukkanni a folyóiratokban, majd 1985-ben elsöprő sikert aratott az akkor még erősen cenzúrázott Karnevál. Az életműsorozatot a kilencvenes évek elején kezdték el kiadni, amelynek huszonkilenc kötete – és még számtalan Hamvas munkásságával foglalkozó kiadvány – megtalálható a városi könyvtárban.

A százhalombattai ünnepségsorozat a Hamvas-filmklub második vetítésével, A Kőhegyen című filmmel folytatódott március 24-én, amelyben Dúl Antal teológus, a Hamvas-hagyaték gondozója idézi fel a filozófus alapgondolatait. A beszélgetést Hamvas egykori házának kertjében, a Szentendre felett magasodó Kőhegyen rögzítették. A ház az egyetlen még álló épület, ahol Hamvas Béla alkotott. Ott írta a Karnevál és a Gyümölcsóra című műveit.

A márciusi megemlékezések sora könyv- és filmbemutatóval zárult 31-én. 2016 végén jelent meg A valóságban felébredni című könyv Hamvas néhány mindeddig nem publikált írásával, valamint mellékletként A nevezetes névtelen című filmmel. A könyvbemutatón Palkovics Tibor szerkesztővel beszélgetett Baka Györgyi. Szóba került például Hamvas viszonya a valláshoz, a hithez és transzcendenciához, valamint a költő és a költészet szerepe, amely kortalan. "A kor sosem határozza meg költőjét – a költő az, aki meghatározza a korát: mert a költészet az, ami a korban örök."

A fikciós dokumentumfilm több nézőpontból is bemutatja Hamvas Béla életútját. "Gyermekkoromban azt hittem, hogy megváltó vagyok. Három éves sem lehettem. Elég nehéz helyzetben voltam." Írásaiból színészek idéznek, ismerői beszélnek róla, valamint munkásságáról. A könyv és a film kölcsönözhető a könyvtárban.

A Hamvas120 ünnepségsorozat folytatódik. A Hamvas-filmklub következő vetítésére április 21-én kerül sor 17 órai kezdettel. Kemény Katalin, Hamvas özvegyének visszaemlékezéseit ismerhetik meg az érdeklődők. (Fotók: Török László)