Vissza az időben
2017-03-21 - Hány napig tarthat egy 30 méter átmérőjű és kilenc-tíz méter magas földhalom elkészítése? Na és egy 300 méter hosszú, 9 méter magas sáncé? Na és munkagépek nélkül? Az őskori ember hatalmas építészeti teljesítményeit elképzelni is nehéz, hát még bemutatni a ma emberének. A százhalombattai "Matrica" Múzeum egy európai uniós projekt keretében ezt a célt tűzte ki.
Hogy a Budai Vár, Hollókő vagy az Esztergomi Bazilika az épített örökségünk része, azt nyilván senkinek nem nehéz belátni. Vigyázunk és – ha szükséges – költünk is rájuk, hiszen felbecsülhetetlen értékeknek tartjuk őket, mivel a múltunk, közös emlékezetünk meghatározó részei. De mi a helyzet ennek az örökségnek azzal a részével, amely a maga nemében legalább annyira monumentális és sokatmondó, de különleges eszközök, illetve ismeretek nélkül szinte észre sem vehető, mert az évezredek során beleolvadt a tájba?

Az őskori Hallstatt kultúra halomsírmezeit és földvárait szeretnék az eddiginél hatékonyabban megmutatni azok a múzeumok és egyetemek, amelyek az "Iron-Age Danube" projekt megvalósításához kaptak összesen 2,5 millió eurós támogatást az Európai Uniótól. A pénzt kutatásra és turizmusfejlesztésre költhetik azzal a céllal, hogy hozzájáruljanak a páratlan – de jórészt láthatatlan – építészeti örökség társadalmi integrációjához.  A 30 hónapos projektben 9 partner működik együtt öt országból. A százhalombattai múzeum a lead – vagyis vezető – partner grazi múzeumtól kapott meghívást a közös pályázatba. A városunkban található ugyanis a mai Svájcon, Ausztrián és Németországon fellelhető Hallstatt kultúra legkeletibb földvára.

Az együttműködő partnerek számára óriási értéke van annak a húsz éves tapasztalatnak, amely a ma is egyedülinek számító százhalombattai Régészeti Park létrehozásának és üzemeltetésének köszönhető. Sehol Európában nem található ugyanis még egy olyan bemutatóhely, ahol egyszerre látható az őskori falu és a halomsírmező. Emellett unikálisan komplex lelőhely a mellettük található földvár, amelyet használtak a Hallstatt előtti és utáni emberek, de még a rómaiak is.  
 
Ez a halomsír eredetileg 30 méter átmérőjű és 9 méter magas volt. A feltárás előtt 10 méter átmérő és 60 centiméter magasság látszott belőle. Már az őskorban kirabolták. Az ELTÉ-vel közösen végzett feltárás során előkerültek az alapját képező hatalmas kövek, amelyek közül a legkisebb is 20-30 kilogramm. A fotó drónnal készült. 

Mindezek miatt a projekt kiemelt partnere a "Matrica" Múzeum, amely egyébként megalapítása óta élen jár a bemutatás legújabb módszereinek adaptálásában és fejlesztésében, de ugyanúgy a tudományos kutatásban is. A közelmúltban például az ELTE-vel kezdett együttműködést a halomsírmező roncsolásmentes feltárásában, amelynek egyik kiemelt módszere a légifotózás. Ennek köszönhető, hogy kiderült: valójában közel sem – a településünknek is nevet adó – száz halom található az őskori sírmezőn, hanem körülbelül négyszáz.

A most kezdődő nemzetközi együttműködés mintegy kétéves előkészítése során bebizonyosodott, hogy nemcsak számunkra jelent gondot a monumentális és mégsem látványos épített környezet bemutatása – mondta el dr. Vicze Magdolna, a "Matrica" Múzeum igazgatója, akinek évek óta egyik legfontosabb törekvése, hogy a páratlan százhalombattai leletegyüttest európai történelmi tájjá nyilvánítsák. A bemutatás, a turizmusfejlesztés célja a leletek társadalmi integrációja, mivel a közösség csak akkor fog áldozni a megmentésükre és megőrzésükre, ha felismeri és magáévá teszi értéküket.   Az "Iron-Age Danube" projekt (DTP1-1-248-2.2) célja pontosan ez: az őskori kulturális örökség kutatása és menedzselése.

A résztvevők nemcsak a halomsírokat és földvárakat kutatják a legújabb módszerekkel, hanem a bemutatásban is a legkorszerűbb, digitális technológiákat – például a háromdimenziós rekonstrukciót - szeretnék alkalmazni.

A legkorszerűbb technológiák persze a legdrágábbak is. Innen nézve nem is olyan sok az a 2,5 millió euró. A két évtizede megnyitott százhalombattai Régészeti Parkban azonban nagyon időszerűvé vált a korszerűsítés, a látogatók okostelefonon és számítógépen nevelkedett generációit ugyanis már nem lehet a régi módon megszólítani.

A "Matrica" Múzeum 160 ezer eurós költségből valósíthatja meg projektcéljait, amely 48 millió forintnak felel meg. A pénz jelentős részét egy pályakezdő régész foglalkoztatására kell fordítani, aki a harminc hónapos projekt végére nemcsak a Hallstatt örökségben, hanem a fent már fejtegetett értékmenedzselésben is specialistának számít majd.  

A partnerek kéthetes táborok során fogják bemutatni egymásnak a közösen kidolgozott fejlesztésistratégia helyi eredményeit, beleértve a látogatóktól érkező visszajelzéseket is. Százhalombattán mindemellett arra is jut majd a pályázati támogatásból, hogy fiatal magyar IT szakemberek bevonásával a kor nyelvén szólítsa meg a látogatókat a Régészeti Park, vagyis interaktívabbá, élményszerűbbé váljon. A "Matrica" Múzeum ezt olyan appok – vagyis okostelefonra tölthető alkalmazások – fejlesztésével szeretné elérni, amelyek alkalmasak arra, hogy a telefonunk segítségével életre keljen számunkra a múlt, vagyis virtuálisan visszautazzunk az időben.